Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 8. szám - Értékállandósági kikötések sorsa a m. kir. Kúria újabb gyakorlatában

492 I. rendű alperest és családját több éven át eltartotta. A megtámadás jogszerűsége szempontjából ugyanis közömbös, hogy a megtámadott jogügylet visszteherrel létesült-e, vagy anélkül, ha a megtámadás egyéb anyagi jogi feltételei fennforognak. (C. VII. 1206/1942.) Szorult helyzet. — (138.) Az 1932:VI. te. 9. §-a alapján kialakult bírói gyakorlat szerint az ügyletkötő félnek a másik fél szorult helyzetére vonatkozó tudomása még a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között mutatkozó aránytalanság esetén sem elegendő az ügylet érvénytelenítésére, amenynyiben ennek csak abban az esetben van helye, ha az egyik ügyletkötő fél a másik szorult helyzetét ki is használta. Ez pedig csak akkor állapítható meg, ha a fél tudja azt, hogy a másik fél csupán szorult helyzetének hatása alatt fogadja el a szerződésben foglalt kikötéseket s ennek hiányában nem lenne hajlandó azokat magáévá tenni. (C. VI. 1812/1942.) Ingatlanátruházás. — (139.) Az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényéhez a m. kir. Kúria 27. számú polgári jogegységi döntvénye értelmében a 4420/1918. M. E. számú rendelet 1. §-a szempontjából elégséges, ha az elidegenítést tartalmazó okirat a jogügyletben résztvevő feleken felül megjelöli az ingatlant és az ellenszolgáltatást, ha pedig az átruházás ellenszolgáltatás nélkül történt, ez a körülmény tűnik ki belőle. Az a körülmény azonban, hogy az okirat az átruházás jogcímét nem a valóságnak megfeleló'en tünteti fel, az ügylet érvényességére nem bír befolyással, mert a 27. számú polgári jogegységi döntvény idézett szabálya nem érinti annak az általános kötelmi jogi szabálynak a hatályát, hogy ha a színlelt szerzó'dés más jogügyletet palástol, a palástolt jogügylet érvényességét a reá vonatkozó jogszabályok szerint kell megítélni. A jelen esetben pedig az adásvételi ügylet ajándékozási ügyletet takar, amely utóbbi pedig az anyagi jogszabályok értelmében az ügyletkötő felek között érvényesen létrejöhetett. (C. I. 2012/1942.) — (140.) Az állandó bírói gyakorlat szerint úgy a tulajdonostársaknak az osztatlan közösségben bírt ingatlanaik természetben való megosztására vonatkozó, mint a szülők és a gyermekek közötti vagyonrendezést tárgyazó ingatlan átruházási ügyletek érvényességéhez azok az alakszerűségek, amelyekre a 4420/1918. M. E. számú rendelet és a 27. számú jogegységi döntvény különben az ingatlan átruházását tárgyazó jogügyletek érvényességéhez megkíván, nem szükségesek. (C. V. 1312/1942.) — (141.) Az ideiglenes szerződésnek címzett okiratot, amely egyébként is csupán az alperes eladási nyilatkozatát tartalmazza, a felperes részéről azonban vételi nyilatkozatot nem foglal magában, kiállításakor csupán az alperes írta alá, a felperes azonban nem. Ezt az okiratot a felperes nem akkor látta el aláírásával, amikor azt a szerződő felek jelenlétében írásbafoglalták, s az eladó azt aláírta, hanem csupán akkor, még pedig a „vevő" szónak a neve után való feltüntetése mellett, amikor az alperes már közölte vele, hogy a szerződést nem állja. Mindaddig, míg az ingatlan joghatályos elidegenítéséhez megkívánt okiratot a szerződő felek mindegyike alá nem írta, a szerződés érvényesen létrejöttnek nem tekinthető még abban az esetben sem, ha a vevőként szereplő fél bizonyos összeget a vételárra előlegként át is adott. Ennélfogva az eladóként szereplő alperesnek az a ténye, hogy ő a felperessel létesült szóbeli alku eredményében kiállított okiratot aláíró-