Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 8. szám - Értékállandósági kikötések sorsa a m. kir. Kúria újabb gyakorlatában

493 sával ellátva a felperesnek átadta, az ügylet érvényes megkötéséhez még nem vezetett. Tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okirat kiállítására tehát alperes nem kötelezhető. (C. V. 960/1942.) Váltó. — (142.) A V. T. 93. §-ában foglalt jogszabályból következik, hogy a váltóbirtokos a kitöltetlenül kapott váltót a hiányzó lényeges kellé­kekkel tetszése szerint kitöltheti, hacsak a váltókötelezettekkel létesített ellenkező megállapodás más irányban nem köti. Az irányadó tényállás sze­rint a kölcsön eredetileg 2 év, illetve 9 hónap alatt volt visszafizetendő. Abból azonban, hogy a felek a kölcsön lejárata után úgy állapodtak meg, hogy az alperesek a kölcsönt nem fizetik vissza, hanem azt ismételt újabb váltóadással meghosszabbítják, az következik, hogy a kölcsön eredeti le­járata határozatlanná változott. A kölcsön minden meghosszabbítása újabb lejáratot jelentett ugyan, de viszont a hitelező felperestől függött, hogy a nemfizető adósok tartozásának lejáratát meghosszabbítja-e? Ebben a hely­zetben pedig a kölcsön meghosszabbítása a hitelező joga lévén, az a körül­mény, hogy a felperes több előző esetben háromtól hat hónapig terjedő időre hosszabbította meg a kölcsön lejáratát, nem érinthette külön meg­állapodás hiányában azt a jogát, hogy a határozatban időre szóló kölcsön visszafizetését saját elhatározásától függő időben követelhesse és hogy a váltókat a lejárat idejére nézve ugyancsak ennek megfelelően töltse ki. (C. VII. 1485/1942.) Jelzálogjog. — (143.) Az 1940 :XXVI. tc. 3. §-ában foglalt felhatal­mazás alapján kibocsátott 1940/1941. M. E. számú rendelet 15. § 1. bek. értelmében a jelen ügyben, mint a román főhatalom idejében indult, de még folyamatban lévő ügyben alkalmazandó magyar jogszabályok szerint a pénzügyi hatóságok hátraléki kimutatásai nem végrehajtható közokiratok, ezért az ilyen kimutatás alapján végrehajtási jelzálogjogot nem lehet be­kebelezni. A becsatolt kimutatás azonban a Trts. 84. § c) pontja szerint bekebelezésre alkalmas közokirat, ennek alapján tehát jelzálogjogot (végre­hajtási jog nélkül) be lehet kebelezni. (C. V 1452/1941.) — (144.) Váltó­ból származó követelés biztosítására bejegyzett jelzálogjog alapján kielégí­tést érvényesítő kereset megalapozásához minthogy a. váltóban a követe­lés, mintegy megtestesül, így annak átruházása is csak a váltó átadásával következik be, nem elég a követelés engedményezését tanúsító okiratnak a bemutatása, hanem szükséges a követelésről szóló váltó birtokának az iga­zolása is. Ez oknál fogva a felperes, akire a jelzálogilag biztosított váltó­követelés egy része engedményi okirattal átruháztatott, nem követelhet ki­elégítést a jelzálogból pusztán az engedmény alapján, — a váltókban meg­testesített követelésről szóló váltókövetelés fedezetére a személyes adósok által a hitelezőnek átadott megfelelő értékű váltó birtokának igazolása nélkül. (C. V. 3099/1941.) Telekkönyvi előjegyzés. — (145.) A folyamodók ítélet és bírói egyesség hiteles kiadmánya alapján kérték a jelzálogjog előjegyzését. A végrehajt­ható bírói egyesség és a jogerős bírói ítélet a Trts. 84. § b) és c) pontja értel­mében bekebelezés alapjául szolgáló okirat. A 92. § szerint pedig olyan bírói határozatok alapján, amelyek által valamely meghatározott követe­lési összeg odaítéltetik, előjegyzésnek van helye. Ezen előjegyzés megenge-

Next

/
Oldalképek
Tartalom