Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - A gabona forgalmával és őrlésével kapcsolatos legújabb intézkedések

425 hárítani és más helyen alkalmazást hibáján kívül nem talált, vagy más keresethez nem jutott, tehát ha a maga részéről a kárelhárítási vagy kár­enyhítési kötelezettségéből folyóan minden tőle telhetőt elkövetett felsza­badult munkaerejének másutt értékesítésére. Az a jövedelem ugyanis, amely­hez az alkalmazott a hátralevő szerződéses idő alatt ilymódon jutott vagy juthatott, a munkaadó szerződésszegéséből eredő vagyoni hátrány csökken­tése végett a munkaadó javára betudandó. (C. IL 88.0/1942.) — (120.) A kereset szerint az alperes a felperest nyugbérigényének küszöbön álló meg­nyílása előtt a felmondási jog visszaélésszerű gyakorlásával bocsátotta el és ezzel elütötte nyugbérétől. Tény, hogy7 a felperesnek az elbocsátáskor be­számítható szolgálatából már csak 3 hónap és 20 nap hiányzott a nyugbér­jogosultság megszerzéséhez szükséges időből Figyelembe veendő azonban, hogy a mozdony kísérő személyzet a nyugbérpénztári ellátásra való jogosult­ság megszerzésének nemcsak a tízévi tagsági idő, hanem e mellett még a szolgálatképtelenség vagy legalább az utóbb beállott keresőképtelenség is a feltétele. Az 1916. évi nyugbérpénztári alapszabályok 15. cikkének ren­delkezése szerint ugyanis nyugbérre a nyugbérpénztárnak az a tagja tarthat igényt, aki legalább 10 évi tagság után két pályaorvos által megállapított szolgálatképtelenség okából a szolgálat alól felmentetik. Az 1938. évi XXVIII. Függelék 9. §-ának 1. pontja szerint is nyugbérre a nyugbér­pénztárnak az a tagja tarthat igényt, akinek alkalmazása legalább tízévi (9 év, 11 hó, 1 nap) tagsági idő után az államvasutak által megállapított szolgálatképtelenség okából szűnik meg. Annak a tagnak pedig, aki a szol­gálat felmondása után nyugbórt azért nem kaphat, mert még szolgálatképes volt, nyugbérre való igénye az alapszabályok 15. cikk 2. bekezdése értelmé­ben akkor nyílik meg, ha keresetképtelenségét két pályaorvos igazolja, — a XXVIII. Függelék 9. §-ának 2. pontja szerint pedig, ha tartós kereset­képtelenségét üzletvezetőségi, illetőleg igazgatósági főorvos igazolja. E fel­tételeket pedig felperes nem igazolta. (C. II. 1788/1942.) Társas viszony. — (121.) Az a körülmény azonban, hogy a felek egymás részesedési arányát nem határozták meg, nem akadálya annak, hogy a társas viszonyukra vonatkozó megállapodásuk joghatályosnak tekintes­sék. (C. IV. 221/1942.) Betéti társaság. (122.) A betéti társaság kültagjai a K. T. 125. §-a értelmében csak betétjük erejéig felelősek a cég tartozásaiért, ezzel szemben a beltagokat korlátlan és egyetemleges felelősség terheli és ha több beltag van, ezekre nézve a társaság egyszersmind közkereseti társaságnak tekin­tetik. A kültag halála vagy rendelkezési jogának elvesztése a K. T. 144. §-a szerint nem vonja maga után a betéti társaság felosztását. A betéti társaság fennállása szempontjából ehhez képest csak a korlátlan és egyetemleges fele­lősséggel terhelt beltagok személyében beálló változásnak van jelentősége és amennyiben a betéti társaságból annak egyedüli beltagja kilép és más lép be beltagként a társaságba, voltaképpen a korlátlanul és egyetemlegesen felelős cégtulajdonos személyében állott be változás, ennek folytán az új cég a régivel azonosnak nem tekinthető. (C. IV. 1922/1942.) Részvénytársaság. — (123.) A Pp. 140. §-a értelmében ha felperes keresetlevelében nem terjesztette elő azokat az adatokat és okiratokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom