Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - A gabona forgalmával és őrlésével kapcsolatos legújabb intézkedések

426 amelyek a hivatalból figyelembe veendő körülményeknek megállapítására szükségesek, az elnök a keresetlevelet rövid határidő kitűzése mellett kijavítás végett visszaadja. A kitűzött időben kijavított keresetlevél úgy tekintetik, mintha eredetileg helyesen lett volna beadva. A Kt 174. §-a minden egyes részvényesnek megadja azt a jogot, hogy a közgyűlési határozatot, ha az a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik, keresetével megtámadhassa. Az állandó bírói gyakorlat értelmében pedig felperesnek a per egész folyama alatt, — sőt kivételes eseteken kívül általában már a megtámadott közgyűlési határozat hozatalának időpontjától kezdve — részvényesnek kell lennie és a felperesnek részvényesi minőségét a bíróság hivatalból vizsgálja. (C. IV. 1864/1942.) — (124.) A felperesek nem alakszerűségek mellőzése miatt támadják a rendes közgyűlés négy határozatát, hanem azért, mert szavazategyenlőség miatt nem jött létre az anyagi jog értelmében közgyűlési határozat, a közgyűlés elnökének ezzel ellenkező megállapítása téves. Ez a megtámadás tehát — mint anyagi okból történt — a K. T. 174. § 2. bekezdésében előírt 15 napon túl is, a rendes elévülési időn belül bármikor érvényesíthető és így közömbös az, — az alaki okból való támadás esetében hivatalból vizsgálandó kérdés, amelyre vonatkozó tényállás a fellebbezési bíróság ítéletében nincsen, — hogy a felperesek keresetöket a közgyűlési jegyzőkönyvnek a cégbírósághoz történt bemutatásától számított 15 nap alatt adták-e be. (C. IV. 1864/1942.) — (125.) A részvénytársaság fennállása alatt a részvény értékét nem a mérlegben kimutatott társasági vagyonnak a részvények számával való elosztása útján kell megállapítani, hanem annak meghatározásánál, hogy adott időpontban a részvény mily értéket képvisel, a kereslet és kínálat alapján kialakuló forgalmi érték az irányadó. (C. IV. 1736/1942.) Folyószámlái viszony. — (126.) A folyószámlái viszony nemcsak kifejezett megállapodással, hanem ráutaló tényekben nyilvánuló akaratmegegyezéssel is létesíthető. A felperes a követeléseket és tartozásokat feltüntető számlakivonatokat az alpereseknek ismétlődő időszakonként megküldötte, a számla egyenlegét egyes tételek kifogásolása vagy hiányolása mellett az alperesek elismerték, továbbá a felek közt fennállott üzleti összeköttetés természetéből, mely szerint a felek egymásnak kölcsönösen árut szállítottak és felperes az alperesnek pénzt bocsátott rendelkezésére, az alperesek által teljesített fizetések pedig nem egyes meghatározott követelésekre, hanem minden külön megjelölés nélkül a számlán nyilvántartott tartozásra történtek, — a feleknek arra az akaratára kell következtetni, hogy a közöttük fennálló számlaviszony a folyószámlaviszonyra vonatkozó szabályok alá esőnek, tehát ezek szerint elbírálandónak tekintessék. Ehhez képest a felperes a folyószámla egyenlegét érvényesítheti és az egyes ügyletekre visszamenő jogalapot megjelölni nem tartozik. (C. VII. 2223/1942.) A pengő értékállandósága. — (127.) A 4600/1931. M. E. számú rendelet kimondotta, hogy a tartozások teljesítésében további rendelkezésig egy aranypengőt egy pengővel kell számítani. Attól a naptól kezdve, amelyet a m. kir. pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank javaslatára fog meghatározni, a fizetések teljesítésében az aranypengőnek az az egyenértéke lesz irányadó, melyet a pengőérték fizetési eszközeiben kifejezve a