Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám - Tévedés és szavatosság

26 a másik felet a megtámadási kereset határideje alatt a törvény szerint értesítette, vagy ha a másik fél értesítésére nem volt szükség". (Mtj. 1018. §.) A kifogás útján való megtámadás szempontjából tehát fontos az ellenfél értesítése, amely azonban elmaradhat, ha a tévedést a másik fél (vagy az ő tudtával harmadik személy) megtévesztő magatartása okozta, vagy ha a másik fél a tévedésről tudott. Egyébként az értesítés elmulasztása csak kártérítés szankciójával jár. Végeredményben tehát sem a rövid elévülés, sem az értesítési kötelezettség nem nehezíti meg lényegesen a megtámadási jog gyakorlását. Az ügylet-megtámadással kapcsolatban a kártérítés kérdése is felmerül. Tárgya a szerződés érvénytelenségéből származó kár : a negatív interessé. Kártérítést követelhet a megtámadó, ,,ha a megtámadott a szerződés megkötésekor a megtámadás okáról tudott, vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudott, vagy ha a tévedést vétkesen okozta". (Mtj. 1008. § 2. bek.) Ilyen esetben sem illeti azonban kártérítés azt a tévedő felet, aki a tévedésben maga is vétkes volt, és vétkessége nagyobb fokú, mint az ellenfélé. Viszont kártérítés jár a tévedőnek, ha a tévedést az ellenfél vétlenül okozta ugyan, de a kártérítés „tekintettel az eset körülményeire, a méltányosságnak megfelel". (Mtj. 1008. § ut. bek.) Csalárd megtévesztés esetében pedig a kártérítés követelhető a megtámadás helyett, de a megtámadás mellett is, amennyiben megtámadás útján a kárt nem lehet elhárítani vagy jóvátenni. Ezzel szemben ha a megtámadottat vétkesség vagy tévedés okozása nem terheli, maga a megtámadó fél kerül abba a helyzetbe, hogy kártérítést kell fizetnie, még ha vétlen volt is. (A mi szempontunkból azonban ez csak akkor fordulhat elő, ha az a megtámadottra háruló aránytalan nyereség a megtámadás alapja ; ez pedig igen ritka eset.) Ami a vevő szavatossági jogait illeti, másként rendelkezik a Mjt. és másként a kereskedelmi törvény. Magánjogi (köztörvényi) vételnél a vevő követelheti 1. a vétel felbontását, 2. a vételár leszállítását, 3. genus-vételnél a hiányos helyett hiánymentes egyed szolgáltatását, végezetül 4. a dolog hiányaira tekintettel nemteljesítés miatt kártérítést. Ezt azonban csak akkor, ,,ha az eladó a dolog hiánymentességéért jótállott, vagy a hiányt a vevő előtt csalárdul elhallgatta, vagy ha a hiány az eladót terhelő teljesítési kötelesség oly megsértéséből ered, amely az eladó terhére róható." (Mtj. 1385. §.) Ezenkívül a vétel felbontása esetében az eladó köteles a vevőnek a szerződés megkötésével és az áru átvételével felmerült költségeket megtéríteni. A vevő követelése ingóknál a kiszolgáltatástól fél év, ingatlanoknál az átadástól egy év alatt évül el. Csalárd elhallgatás esetén azonban az elévülés a tiltott cselekményekre vonatkozó szabályokhoz igazodik (vagyis 32 esztendő). Az elévülést egyébként szavatossági idő kikötésével módosítani lehet. A ker. törvény lakonikus rövidséggel foglalkozik a kellék-