Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 6. szám - Csendes társaság vagy alkalmi egyesülés!

351 árverési járulékon kívül a Tőzsde — ha az árverés nem sikerült — kezelési díjat, továbbá őrzési díjat és visszavonási díjat is szedhet. A vételárat a fenti díjakon kívül csak az értékpapírforgalmi adó terheli, az árverési jegyzőkönyv részére a pénzügyminiszter illetékmentességet biztosított. Az árverés eredményét befolyásoló összebeszélés, előny ígérése stb. tilos és ilyen esetekben a tőzsde elnöksége az árverést megsemmisítheti. Árverést rendszerint minden hónap első és harmadik hetében tartanak. A tőzsdetanács azonban ettől eltérő időpontot is megállapíthat. Az árverés alá bocsátást űrlapokon kell kérni. A kikiáltási árat az eladó az eladás napjának d. e. 10 órájáig megváltoztathatja. A kérelmet legalább egy héttel az árverés előtt kell a Tőzsde titkári hivatalához benyújtani. A kérelem benyújtásával egyidejűleg az értékpapírokat is letétbe kell helyezni a tőzsde titkári hivatalánál, vagy olyan pénzintézetnél, amely a P. K. tagja. A lebonyolítási idő öt nap. Vevő csak hites alkusz vagy bizományos lehet. A tőzsde az értékpapír valódisága és jósága tekintetében felelősséget nem vállal. Bort dl Ernő Csendes társaság vagy alkalmi egyesülés/ Nagyon sok esetben azon dől el a jogvita, hogy valamely vállalkozást csendes társaságnak kell-e tekintenünk, vagy alkalmi egyesülésnek. A dr. Molnár László cikkében1 is felsorolt példák közül elég itt rámutatnom azokra a korlátozásokra, amelyek a csendes társ igényének érvényesítését gátolják a vállalat többi hitelezőjével szemben, s amelyek az alkalmi egyesülés tagjainak igényét nem terhelik. Ezért talán hozzájárul az eszmék tisztázásához, ha — dr. Molnár László álláspontjával szemben — az alábbiakban megindokolom ebben a kérdésben korábban érintett álláspontomat.2 I. A K. T. nem kívánja meg azt, hogy az alkalmi egyesülés tagjai mind egynemű szolgáltatással járuljanak a közös célhoz. Ezért alkalmi egyesülést kell megállapítani akkor is, ha az egyesülés egyik tagja csak pénzt ad a vállalkozáshoz, a másik tagja csak munkát — feltéve, hogy csak meghatározott számú ügyletre egyesültek. A kérdés az, hogy az ilyen pénzellátási (finanszírozó) alkalmi egyesülés mikor válik csendes társasággá: a) már akkor, ha kifelé csak az egyik fél jelentkezik az ügylet lebonyolításában s a másik 1 „Csendes társaság, vagy alkalmi egyesülés?" dr. Molnár László, Gazdasági Jog, III. évf. 4. szám. 2 Lásd Zsembery „Finanszírozó megállapodások". Gazdasági Jog, III. évf. 3. szám.