Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 6. szám - Csendes társaság vagy alkalmi egyesülés!

352 háttérben marad, habár csak meghatározott számú ügyletre egyesül­tek, b) vagy csak akkor, ha az egyik társ háttérben marad, s ezen felül a társulás meghatározatlan számú ügyleteld lebonyolítására alakult. Amint dr. Molnár László cikkéből kiveszem, ő az előbbi állás­ponton van, — én viszont az utóbbin. a) A K. T. 62. § nem kívánja meg, hogy az alkalmi egyesülés kifelé mint társaság jelentkezzék. Ha a törvény nem kívánja, nincs okunk reá, hogy ezt a feltételt a törvénybe belemagyarázzuk. — A valóságban a legtöbb ilyen egy vagy több meghatározott ügyletre vo­natkozó egyesülés a háttérben marad, s kifelé a szükséges ügyleteket az alkalmi egyesülés valamelyik tagja köti saját nevében. (A finanszí­rozásokon kívül is p. o. tőzsdei akciók, egy nagyobb szállításra több vállalkozó egyesülése stb.) Ezt nem lehetne akkor sem elkerülni, ha a törvénynek olyan értelmet tulajdonítanánk, hogy az alkalmi egye­sülésnek kifelé társaságként kell jelentkeznie, mert akkor a „közre­működő társ" mint a társaság bizományosa kötné az ügyleteket saját nevében. De az ilyen „konstrukciós" megoldás csak feleslegesen bo­nyolítaná a kérdést anélkül, hogy bármi előnye lenne. Ezért állás­pontom szerint még nem zárja ki az alkalmi egyesülés létrejöttét az,, hogy az alkalmi egyesülés céljára szükséges ügyletekben csak az egyik fél jelentkezik ügyletkötőként, a többi társ a háttérben marad. Ez még nem teszi az alkalmi egyesülést csendes társasággá. b) A kereskedelmi társaságoktól elsősorban az különbözteti meg az alkalmi egyesülést, hogy a kereskedelmi társaságok meghatározat­lan számú ügyletek kötésére alakultak, míg az alkalmi egyesülés csak meghatározott számú ügylet kötését célozza: gazdaságilag a keres­kedelmi társaság tagja üzlettárs, az alkalmi egyesülés tagja pedig ügylettárs. Azt hiszem helyes, ha alkalmi egyesülés és a csendes tár­saság közötti határvonalat is ezen a nyomon keressük. A csendes tár­sasági törvény szövege szerűit is a csendes társ a „vállalatban" vesz részt. Vállalaton pedig kereskedőre vonatkoztatva az üzletet érti, nem pedig valamely ügyletet. Ez kitűnik abból, hogy a „vállalat tu­lajdonosáról" beszél, már pedig az üzletnek lehet tulajdonosa, de az ügyletnek nem. Tehát a CsT. is nyilvánvalóan üzlettársat és nem ügylettársat ért a csendes társon Ezért véleményem szerint a CsT. és a KT. szövegének összehasonlításából is arra a következtetésre jut az ember, hogy az alkalmi egyesülést a csendes társaságtól is az kü­lönbözteti meg, hogy az alkalmi egyesülés egyes ügyletekre szól, a csendes társaság pedig az egész üzletre (vagy annak valamely önálló részére). A magam részéről kissé mesterkéltnek érezném azt a ma­gyarázatot, hogy a „vállalatban", „üzletben" részes az is, aki az üz­letnek csak egyetlen ügyletében vett részt. II. Az előadottak szerint a törvény szövegében nem látok alapot a dr. Molnár László álláspontja szerinti megkülönböztetésre: nézetem

Next

/
Oldalképek
Tartalom