Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 6. szám - A gazdasági büntetőjog kialakulása és a gazdasághoz való viszonya

348 valamint az államnak a gazdasághoz való viszonyától függően többszörös változáson ment keresztül. A hűbériség, a kapitalista-liberalizmus és az irányított gazdálkodás ennek a fejlődésnek egy-egy etapját tárják elénk. Az olyan gazdasági rendszerek idején, amikor az államnak a gazdasági életbe való befolyása minimális, vagy éppen semmi s a gazdasági életet olyan elvek uralják, hogy az államnak nem is szabad hozzányúlnia a társadalomban és annak gazdaságában megnyilvánuló erők szabad érvényesülésébe,4 akkor a gazdasági büntetőjognak sincs létjogosultsága. A gazdasági rendszerek és a gazdasági büntetőjog egymáshoz való viszonyának lényegére helyesen tapint rá Hedermann, aki szerint, ha valaki egy szervezett élő gazdaságban, mint szilárd épületben nem hisz, vagy nem tartja fontosnak, az azt mondja: nincs gazdasági büntetőjog. Fordítva viszont, aki elismeri egy nagyszabású szervezett gazdaság létezéséti, annak látnia kell, hogy ahhoz különleges bűncselekmények is tartoznak; éspedig olyanok, amelyek az újonnan szabályozott gazdasági életnek talajából nőttek ki, vagy legalább is új formát vettek fel s amelyek egyszerűen nem léteznének, ha szervezett gazdaság nem volna.5 E megállapítás egyetlen sebezhető pontja — amit egyébként maga Hedemann is érez — a „szervezett gazdaság" (organisierte Wirtschaft) fogalma; ha ezt a fejlődés eredményéhez képest az „irányított gazdaság" fogalmával cserélünk fel, akkor a megállapítást teljes egészében magunkévá tehetjük. Kétségtelen, hogy az állami életben a gazdaság ma fokozott jelentőséggel bír, azonban ez közel sem jelenti a materializmushoz való visszatérést, mert a mai jogszemlélet szerint a gazdaság ^nem az állami élet uralkodója, hanem ellenkezőleg az államnaki kell a gazdaságot a közösség érdekeinek megfelelően irányítaná. Ez az irányítás büntetőjogi vonatkozásban abban áll, hogy a jog a közösség gazdasági érdekeit védelemben részesíti akként, hogy büntetőszankciók alkalmazását helyezi kilátásba mindazokkal a magatartásokkal szemben, amelyek a közösség gazdasági érdekeit támadják, nevezetesen: sértik vagy veszélyeztetik. Negatíve azt mondhatjuk, hogy a gazdasági büntetőjog nem tűzheti ki céljául a gazdasági éleinek kizárólag büntetőjogi szankciók útján való irányítását, mert a gazdasági életnek kétségtelenül meg vannak a saját törvényei, amelyeket a gazdasági bűncselekmények tényálladékainak megkonstruálásánál a jogalkotó teljesen figyelmen kívül nem hagyhat. Feltétlenül alkalmazható idevonatkozólag is az a megállapítás, hogy „a jog szabályai csak akkor érik el leghatályosabban megalkotásuk célját, ha a jogi szabályozás csak az életnek feltétlenül szabályozásra szoruló viszonyaira vonatkozik és célja, mértéke, tartalma és módja szerint is az 4 V. ö.: Gratz Gusztáv: „Politikai és gazdasági liberalizmus". 17. old. 5 Hedemann id. m.