Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 6. szám - A gazdasági büntetőjog kialakulása és a gazdasághoz való viszonya

349 élet szükségletieihez igazodik."6 Pozitíve ez azt jelenti, hogy a gazdasági büntetőjog csupán arra vállalkozhatik, hogy az állam gazdaságirányító tevékenységét a fenn kifejtett módon támogassa. A gazdasági büntetőjog tehát az a gát, amely a gazdasági élet egyébként szabadon futó és szétfolyó erőit arra kényszeríti, hogy összefogva, az állam által megjelölt mederben folyjanak és az állami hatalom gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához eszközül szolgáljanak. A gazdasági büntetőjog területének ekként való körülhatárolása lényegileg azt jelenti, hogy egyrészt a nemzeti gazdálkodás szempontjából káros magatartásokat büntetőszankciók kilátásba helyezésével — adott esetben akalmazásával — lehetetlenné tesszük, másrészt az állami célkitűzésekkel párhuzamosan haladó gazdasági tevékenységet elősegítjük. Ez ismét annyit jelent, hogy a gazdasági büntetőjog a tisztességes gazdasági és kereskedelmi tevékenység előmozdítója. Nem osztozhatunk azonban Lindemannak abban a merev megállapításában, hogy a gazdasági büntetőjognak nem feladata a krízisek elleni védelem és nem is tudna ennek a feladatnak megfelelni.7 Idevonatkozó szkepticizmusát Lindemann elsősorban a világháború után előállott gazdasági viszonyokból (infláció, élelmiszerhiány stb.) nyert tapasztalataira alapítja.8 Kétségkívül nem elsődleges feladata a gazdasági büntetőjognak a krízisek távoltartása, de — azáltal, hogy lesújt minden olyan magatartásra, amely a nemzeti gazdálkodás érdekeit támadja, hogy oltalmába veszi a gazdasági élet állandóságát és nyugalmát — közvetve mégis olyan szolgálatot tesz a gazdaságnak, amely — legalábbis a mesterségesen előidézhető — válságok kiküszöbölésére vezet azon a határon belül, ameddig a gazdasági javak, igazságosan szétosztva, a legfontosabb életszükségletek kielégítésére elegendők. Gondoljunk ezzel kapcsolatban a cseh válság idején, majd 1939 szeptemberében Magyarországon jelentkezett, a háborús pszihózis által előidézett esztelen vásárlásokra, áruhalmozásokra, valamint ezeknek folyományaként jelentkező árdrágítási kísérletekre; hogy gazdasági életünk épülete e nagy lökéseknek és a háború okozta állandó nyomásnak még ma is szilárdan ellentáll, az nem utolsó sorban a gazdasági büntetőjog hatályosan érvényesülő szabályainak köszönhető. Egy gazdasági büntetőjogi kódex megalkotása — tekintettel arra, hogy az alapul szolgáló matéria állandó fejlődésben van — ma még nem látszik időszerűnek, de feltehető, hogy a fejlődés útja ide fog vezetni. Addig is, míg ez bekövetkezik, a fogalmak rendszerezése, a már meglévő törvények alapelveinek és rendelkezéseinek dogmatikai 6 Zehery: „A társadalom egészségének büntetőjogi védelme" a Társadalomtudomány 1941. évi 2. számában. 7 V. ö.: Lindemann: „Gibt es ein Wirtschaftsstarfrecht?" 2. old. s „Der Entwicklungsdrang der Wirtschaft, der damals infolge der Not und des Warenmangels inflationistische Tendenzen aufwies, war stárker als alle gesetzgeberischen Massnahmen, die Zwecklos blieben." Lindemann i. m. 7. old.