Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 6. szám - A gazdasági büntetőjog kialakulása és a gazdasághoz való viszonya

347 böznek a többi büntetőjogi szabályoktól, hanem egymásközt lényeges hasonlóságot, sok esetben bizonyos összefüggést is árulnak el. Így vezetett a fejlődés útja a gazdasági büntetőjog megszületése felé. Érdekes megfigyelni, hogy a tudományos rendszerezésre irányuló első lépések mind Németországban, mind pedig Magyarországon gazdasági jogászok részéről indultak ki. Német részről Wilhelm Justus Hedemann, jelenleg a berlini egyetem tanárának „Gibt es ein eigenes Wirtschaftsstrafrecht?"1 magyar részről pedig Tury Sándor Kornél, a kolozsvári egyetem professzorának „Gazdasági szemlélet a büntetőjogban"2 című munkája tekinthető e téren a tudományos kutatás alapkövének. A gazdasági büntetőjog tudományának — minden mást, így az alapul szolgáló matériára vonatkozó rendszerezést is megelőzően — első feladata a gazdasági büntetőjog fogalmának meghatározása, valamint a gazdasági büntetőjog és a gazdaság egymáshoz való viszonyának tisztázása. Az első feladat megoldása azt célozza, hogy olyan definíció birtokába jussunk, amelynek segítségével tárgyi vonatkozásban megvonhatjuk vizsgálódásaink határát, az utóbbi pedig a gazdasági büntetőjognak a gazdasági rendszerekhez való viszonyát, valamint a gazdasági büntetőjog részéről a gazdasági életbe való beavatkozás intenzitásának mértékét van hivatva megállapítani. Ami mindenekelőtt az első feladatot illeti: gazdasági büntetőjog alatt azoknak a tételesjogi szabályoknak az összességét értjük, melyek gazdasági bűncselekményeket (bűntetteket, vétségeket és kihágásokat) és hozzájuk fűződő jogkövetkezményeket állapítanak meg. Gazdasági bűncselekmény pedig Tury meghatározása szerint „olyan magatartás, amely a nemzeti gazdálkodást a maga egészében, illetőleg — tekintve, hogy alig képzelhető egyetlen cselekmény, amelynek ily exorbitáns hatása lenne — annak valamely önálló ágát) ipar, kereskedelem, mezőgazdaság), avagy annak egyes oly alapintézményét (pl. pénzforgalom) támadja meg, amelynek megzavarása a gazdasági élet egészének nyugalmát veszélyezteti".3 Ez a meghatározás lehet az az alkalmas alap, amelyből kiindulva a gazdasági büntetőjog fogalmi körébe tartozó jogszabályok alapelveinek és rendelkezéseinek dogmatikai úton való kifejtése és az ismereteknek rendszerezése útján a gazdasági büntetőjog tudományát kiépíthetjük. Vizsgáljuk ezekután a gazdasági büntetőjognak a gazdasági rendszerekhez és általában a gazdasághoz való viszonyát. A jog és a gazdaság már a legrégibb idő óta szoros kapcsolatban állanak egymással. Ez a kapcsolat a társadalom fejlődésével^ 1 A jenai gazdaságjogi intézet közleményeinek 1930 májusi számában. (19. füzet.) 2 Angyal-szeminárium kiadványa. Budapest, 1941. 3 Tury: i.. ml 21. ol<L