Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - Még egy szót a csendes társaságról

107 JOGGYAKORLAT Általános gazdasági joggyakorlat Munkajog. — (19.) Az 1907 : XXVII. t.-e. 1. és 35. §-ai értelmében a hitfelekezeti elemi népiskolák tanítói és tanítónői köztisztviselők. A felperes köztisztviselői minőségéből folyik, bogy a szolgálati járandóságának kiszolgáltatására neki nem magánjogi, banem közjogi alapon van igénye. Állandó hatásköri jogszabály, hogy a közjogi jellegű követelések érvényesítése általában nem tartozik a rendes bíróságok hatáskörébe és polgári per útjára, hanem csak abban az esetben lehet az ilyen követelést polgári per útján érvényesíteni, ha erre valamely különös jogszabály módot ad. A hitfelekezeti izr. hitközségi elemi népiskolák tanítóinak és tanítónőinek szolgálati járandóságai iránt támasztott követelései tekintetében ilyen különös jogszabály nincsen, ennélfogva a kereseti követelés elbírálására a rendes bíróság nem hivatott. (C. I. 4096/1941.) Nyugdíj, arányszám. -— (20.) Az 1926 : XVI. t.-c. 3. §-ának harmadik bekezdése utolsó mondatában az Ausztria területén törvényesen megalakult és üzletüket 1914 július l-e előtt Magyarországra is kiterjesztett részvénytársaságok ós szövetkezetek által arányszám alapján magyar jogterületen fizetendő járandóság mértékére nézve azt a szabályt tartalmazza, hogy ez a járandóság nem lehet kevesebb, mint amennyit a társaság hasonló körülmények között főtelepének államában alkalmazottainak fizet. A cél, amelyet a törvény ezzel a rendelkezésével elérni kívánt, nyilvánvalóan az, hogy az osztrák részvénytársaságok mint szövetkezetek magyarországi üzleteinél alkalmazottak nyugdíjuk átértékelésénél ne szenvedjenek hátrányt a vállalat főtelepének államában alkalmazottakkal szemben. A törvénynek ily értelmezése mellett azonban a nyugdíj járandóságok összehasonlításánál nemcsak azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet a társaság a volt Ausztria területén „nyugdíjkiegészítés"1 címén fizet, hanem azt a nyugdíjat is, amelyet az alperes volt osztrák, most németbirodalmi főintézetének nyugdíjasai a kötelező biztosítás alapján az államilag szervezett biztosító intézettől kapnak. (C. II. 3694/1941.) Gazdasági cseléd balesetéért felelősség'. — (21.) A gazda az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél baleset esetére biztosított gazdasági cselédjének balesetéből eredő károkért csak akkor felelős a balesetet szenvedőnek vagy családtagjainak, akik a baleset folytán eltartójukat elvesztették, ha a baleset bekövetkezésében az ő vétkessége, vagy megbízottjának az ő terhére is róható vétkessége közrehatott. (C. I. 3775/1941.) Vétel. — (22.) A K. T. 352. §-ában biztosított jogok — ezek között az ügylettől való elállás joga — az eladót csak a fizetéssel késedelmes vevővel szemben illetik meg. A felperes vevő azonban fizetési késedelemben nem volt. Amennyiben tehát a vevő felperest a hátralékos árumennyiség átvétele körül terhelte volna is késedelem, nem a K. T. 352., hanem annak 351.