Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - Még egy szót a csendes társaságról

108 §-ában foglalt rendelkezése irányadó, s ehhez képest az eladó alperesnek csak ahhoz van joga, hogy az árut a K. T. 351. §-ában megállapított módon letétbe helyezze vagy eladja, s egyúttal a vevő felperes átvételi késedelméből eredő kárának megtérítését követelje. (C. IV. 4747/1941.) Kárveszély viselőse. — (23.) A felperes egy johannesburgi (Dél-Afrika) cégtől 6000 drb nyers juhbőrt vett meg és eladta alperesnek. A johannesburgi cég az árut egy olasz hajóval útnak indította, azonban időközben az olasz ­angol háború kitört és emiatt a hajó egy afrikai kikötőbe ért be és nem érkezett Budapestre. A biztosító a biztosítási összeget nem fizette meg. mert az elvállalt kockázat erre az esetre nem terjed ki. A vita az, hogy a veszély, amely az árut szállítás közben érte, kit terhel? A Kt. 344. §-ának 2. be­kezdésében foglalt szabály szerint a veszély, mely az árut fuvarozás közben éri, az eladót akkor terheli, ha a hely. ahová a fuvarozásnak törtéimi kell. ránézve a teljesítés helyéül tokintendő, kérdés tehát, hogy a felperes, mint eladó szempontjából hol volt a teljesítés helye. Budapesten-e vagy Johannes­burgban. A teljesítés helye kérdésében egyéb kiegészítő szabályok mellett a Kt. 322. §-ának 1. bekezdése foglal magában általános rendelkezést. Kimondja, hogy a kereskedelmi ügyletek azon a helyen teljesítendők, mely a feleknek határozott vagy a körülményekből, különösen az ügylet termé­szetéből vagy céljából kivehető megállapodásával a teljesítés helyéül ki­tűzetett. Hogy a teljesítés helye tekintetében ebben az esetben határozott mogállapodás létesült, arra adat nincs. A körülményekből, különösen az ügylet természetéből és céljából azonban az következik, hogy a felek Buda­pestet tűzték ki a teljesítés helyéül. Nevezetesen úgy alperes, mint felperes telepe Budapesten volt. Megelőzőleg a felperes az árut a johannesburgi cégnél a maga részére végleg lekötötte és ez a cég neki volt köteles telje­síteni. Alperes viszont ezzel a céggel semmi jogviszonyban nem volt. A köt­levél hangoztatja, hogy az áru Trieszten át Budapestre érkezik, a vám­mentes és szabad kikötőbe, a vételár hátralékos összege pedig az árunak Budapestre való érkezése után az átvétel előtt fizetendő. Már pedig ha az árut budapesti cég adja el, ha ő vevője is budapesti, aki az első eladóval jogviszonyban nincs, ha az árut előzőleg az eladó budapesti cég már vég­érvényesen megszerezte a johannesburgi cégtől, ha az Budapestre érkezendö­nek jelöltetik meg ós a vételárhátralók a Budapestre való érkezés után fizetendő, de az áru átvétele előtt, akkor e körülményekből csak arra lehet következtetni, hogy az alperes az árut, mint olyant vette meg, melynek Budapestre kellett érkeznie és a felperes részéről itt kellett átvétetnie, vagyis a peresfelek megállapodása, mint teljesítési helyre, Budapestre irányult. A biztosítási díjak fizetésének elvállalása az alperes részéről nem szolgálhat alapul arra, hogy Johannesburg legyen teljesítési helynek tekintendő, mert éppen az a körülmény, hogy az eladó a biztosítási díj fizetését az alperessel elvállaltatta, arra mutat, hogy annak fizetése egyébként kikötés hiányában az ő kötelessége lett volna, tehát őt terhelte tulajdonképpen az a veszély, amely az árut szállítás közben netán érte. Ez viszont a teljesítési hely kér­dését is eldönti. (C. VII. 4104/1941.) Váltő. — (24.) Köztörvényből eredő követelésnél váltó adása egy­magában véve nem szünteti meg az eredeti kötelmet, hanem annak fede­zetéül szolgál és módot ad a köztörvényi követelésnek váltói úton való

Next

/
Oldalképek
Tartalom