Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - Még egy szót a csendes társaságról

104 telese, amely jelzálogilag is biztosított, a jelzálogból egészben vagy részben kielégítést nyerne. Nem valószínű, hogy a döntvény megalkotásánál ennek az eredménynek előidézését akarta volna a kir. Kúria. S azt sem tartjuk valószínűnek, hogy ennek a jogállapotnak fenntartásához bárki vagy bármelyül érdekeltség, akár adósi, akár hitelezői érdekcsoport, ragaszkodnék. A segítséget egyszerű szabályokkal, a 87. sz. j. e. döntvényben lefektetett elvek továbbfejlesztése mellett gondoljuk. Nevezetesen : 1. meg kellene határozni a szakértői becslés módját, azaz a szolgalom egyenértékének kiszámítását ; 2. a becslési költségekre bekérendő összeget arányba kellene hozni egyrészt a végrehajtató követelésével, másrészt a szolgalommal terhelt ingatlan forgalmi értékével; 3. ki kellene mondani, hogy a becslési költséget előlegezheti bárki, aki érdekeltségét valószínűsíti, vagy legalábbis bármelyik telekkönyvi érdekelt, és pedig tekintet nélkül arra, hogy követelése lej árt-e vagy sem ; 4. a fedezeti elvet a döntvény határozati része 3. bekezdésének alkalmazásánál is érvényre kellene juttatni, ennek megfelelően a legkisebb vételárat itt sem a kikiáltási árból, hanem a fedezendő terhekből kellene levezetni s azt kimondani, hogy a szolgalom egyenértékének levonása után jelentkező legkisebb vételár nem lehet kevesebb annál az összegnél, amely a szolgalmat megelőző telekkönyvi rangsorban bekebelezett jelzálogos követelések kiegyenlítésére elegendő. Ez az összeg természetesen itt sem prejudikálna a szóbanlevő követelések alapján az árverési vételárból sorozható összegnek. Dr. Menny ey Géza Még egy szót a csendes társaságról. Szabó Miklós a „Gazdasági Jog" ez évi januári számában a csendes társaságról írt és a mult évi decemberi számban megjelent tanulmányommal foglalkozva, jogtudományi szempontból helyesnek tartja azt az álláspontomat, hogy csendes társaságról tulajdonképpen csak akkor lehet szó, ha a csendes társ részesedik a veszteségben. A törvénynek ilyirányú módosítását azonban gyakorlati szempontból aggályosnak látná, mert ebben az esetben a csendes társaság intézménye nem lenne használható a gazdasági élet számára. Szerinte ugyanis a csendes társaság intézményét az anonymitás mellett főként azért veszik igénybe, hogy ily módon a veszteségben való részesedés kizárásának dacára is a bírói úton érvényesíthető legmagasabb kamatnál nagyobb jövedelemhez juthasson tőkéje után a tőkés. A kérdés eldöntésénél abból a Kant által „Über den Gemeinspruch : Das mag für die Theorie richtig sein, gilt aber nicht fűr die Praxis" című munkájában tárgyalt problémából kell kiindulnunk, hogy lehetséges-e az, hogy valamely helyes