Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat

96 tünteti. Ezért tanulságos olvasmány éppen abból a szempontból, hogy mennyi a célját nem ért eladási vagy vételi ajánlat. Nem látjuk valamennyi papírnál a b. vagy bez. (bezahlt) jelzést, amely a kereslet és kínálat egyensúlyát jelenti. Elég gyakran találkozunk a G. (Geld) jelzéssel, amely azt jelenti, hogy hivatalos árfolyamon csak vételi megbízás volt, vagy B. (Brief) jelzéssel, amely azt jelenti, hogy csak eladó volt a piacon. Mindkét jelzés azt mutatja, hogy a kereslet és kínálat nem tudnak egymásra találni, mint a piacszerű tőzsdén, ahol az egyik annyira emeli fel, a másik annyira szállítja le az árfolyamot, hogy megtalálja a megfelelő szerződő felet. Látjuk az árfolyamlapon a b. G. vagy bez. G. (bezahlt und Geld) jelzést, amely azt mutatja, hogy a hivatalos árfolyamon volt ugyan üzlet, de a keresletet nem lehet teljesen kielégíteni és hogy a hivatalos árfolyamon még mindig keresnek árut. Vagy látjuk a b. B., esetleg bez. B. (bezahlt und Brief) rövidítést, amely ismét azt jelenti, hogy az eladási megbízások egy részét lehetett foganatosítani, azok vevőre találtak, de még mindig maradt el nem adott értékpapír. Nagy tévedés azt hinni, hogy az utolsó időben a német 'piacon mutatkozó stabilitás az árfolyammegállapítás és az aránylagos megosztás rendszerének tulajdonítható. E tekintetben elsősorban éreztetik hatásukat azok az akciók, amelyek a tőkefelesleget a kötvényemissziók felé terelik, az államhitel céljaira kötik le, vagy pedig a meghódított területeken a német tőke gazdasági súlyát iparkodnak biztosítani. Másodsorban éreztetik hatásukat a különböző részvényjogi és adójogi reformok. A részvénytársulatokat terhelő különböző adók és illetékek terhének növelése, a Dividendenabgabe-Verordnung tartalékokra és osztalékfizetésre vonatkozó rendelkezései, a 6%-ot meghaladó osztalék progresszív megadóztatása s nem kis mértékben a „Kapitalberichtigung" neve alatt ismert s a tartaléknak alaptőkévé alakítására vonatkozó intézkedések, a tőzsdehitel korlátozása, illetőleg eltiltása. Harmadsorban nagy szerepet játszanak a részvénypiac irányítását célzó felszólítások és deklarációk, amelyeket a szaksajtóban különböző reformok hangoztatása kísér. Olvasunk cikkeket az értékpiac ellenőrzéséről, a tőzsdenyereségek fokozott megadóztatásáról, a kompenzáció megvalósított visszafejlesztéséről, a pakettek eladásának ellenőrzéséről, az értékpapírpiaci üzletek lajstromozásáról, arról, hogy az értékpapírbirtokosnak legalább annyi állampapírt kell vennie, mint amennyi részvénye van, sőt szó esik egy külön értékpapírvagyon- s értékemelkedési adóról. Legutóbb a háború tartama alatt szerzett részvényekre vonatkozó bejelentési kötelezettség végrehajtási utasításától való félelem idegesíti a tőzsdét. Abban állítólag oly rendelkezés is lesz, hogy az árukban erősen emelkedett részvényeket az állam magához válthatja. Ezek a tényezők fékezik itt a hosszt. Az árfolyamlapokból azonban azt látjuk, hogy nincs áru a piacon s hogy tehát a jegyzett árfolyam nem felel meg a tényleges helyzetnek. Ezért éledtek