Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - Élettér és magyar gazdasági jog

so főágaihoz. Az 1938-ban megindult területgyarapodás előtt az agrár- és az ipari termelés csaknem tökéletes egyensúlyba jutottak már, de most, hogy hazánk ismét inkább agrár jelleget öltött, az egyensúly helyreállítása végett a mezőgazdaságot belterjesebbé kell tenni, az iparosodásnál nem mellőzhetjük a további céltudatos haladást, mert pl. Erdély lakossága több mint egyötödét tette ki az anyaországénak, de gyáripari termelése annak egyhuszadát sem érte el s ezért fokozott takarékossággal a nemzeti tőkevagyon jelentős emelése is elsőrendű feladatunk.7 Mindezeknek a teendőknek hátterében számos jogi probléma áll. Megoldásuk végett az államközi magánjog kodifikációjának is a mainál lényegesen gyorsabb ütemben kell majd végbemennie, mert az egyensúlyt a múltban főleg éppen a megfelelő jogszabályok hiánya billentette fel. Németországban 1938 elején egy térképet adtak ki, amely Európa megzavart gazdasági együttműködésének helyreállítási lehetőségét kívánta szemléltetni. Ez az ábra a hegyrendszereket, az ellenséges és az irredenta területek határait, a népi törésvonalat, a politikai és a népi megváltási, valamint a stratégiai nyomás és a gazdasági törekvés irányait, ezek természeti határait s a fennálló nemzetközi szerződések korlátait tüntette fel, hogy ezekből az adatokból az erőszakosan szétdarabolt, de gazdaságilag valamikor egységes területeken az összhang visszaállításának útja könnyen felismerhető legyen. Hasonló összeállításra lesz szükség a világ, de elsősorban saját feladataink szempontjából Magyarország hatályos gazdasági jogának további kialakulásánál s fejlődésénél irányadóul szolgáló elvekre nézve is. A föld összes népeinek gazdasági egymásrautaltsága, mint megmásíthatatlan adottság már a XIX. század második felétől egyre jobban befolyásolta Európa gazdasági jogát. Az alkotmányosság helyreállítása óta eltelt 75 év alatt hozott magyar törvények igazolják, hogy hazánk ebből az együttműködésből sohasem vonta ki magát, sőt a nemzetközi megállapodások kidolgozásában nem egy ízben területét és népességét felülmúló arányban vette ki részét. *A gazdasági jogot szabályozó törvényeink sorában számos a vasúti, tengeri, légi fuvarozási, gépkocsi közlekedési vagy a forgalmi viszonyokat rendező, a védjegy- és találmányi szabadalmi jogra, a postára, távíróra, távbeszélőre, rádióra, váltóra, csekkre, az ipari és kereskedelmi munkavállalók, nők és gyermekek védelmére, a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó államközi egyezményt tartalmazó törvény, amelyekhez rendszerint megkötésük alkalmával nyomban csatlakoztunk s ezenkívül igen sok a külállamokkal való kereskedelmi és barátsági szerződés. Megindította ezt az együttműködést már a métermérték behoza7 Surányi—Unger: Ungarns Wirtschaftsgeltung im curopáischen Südoeten. Donaueuropa, I. évf. 1. sz. 17. o.