Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 2. szám - Élettér és magyar gazdasági jog

78 megalkotására, amelyek nélkül a gazdasági életben zavartalan működés és egészséges fejlődés nem képzelhető. És itt fog bekapcsolódni a munkába a gazdasági jog rendező szerepe. Cél: a termelés tökéletesítésének s az előállított javak lehetőleg igazságos megosztásának, más szavakkal a világ gazdasági egyensúlyának minél szilárdabb biztosítása. Századunk két világháborúja ennek a célnak megvalósítását csak látszólag odázza el. Mert ez a most már a földteke 85%-ára kiterjedő küzdelem szintén csak eszköz az erre való törekvésben. A szemben álló felek t. i. az egyensúlyt saját felfogásuk szerint megzavaró akadályokat akarják kiküszöbölni, hogy győzelmük esetén olyan gazdasági jogot juttassanak uralomra, amely egyrészt tekintettel van azokra a mezőgazdasági, ipari, szociális és kereskedelmi érdekekre, amelyek valamely állam felségjogához tartozó területen a javaknak minden társadalmi réteg számára igazságos részesítését teszik kötelezővé, másrészt pedig a világrészeknek egymásra gyakorolt kölcsönhatásánál fogva az összemberiség egyetemes érdekeit sem mellőzik. Mivel azt, hogy a gazdasági egyensúlyt tartósan csak a föld teljes jószágszükségletét átfogó tervgazdálkodás valósíthatja meg, mindkét fél megegyezőleg vallja. A világgazdasági jog tehát annál gyorsabb ütemben fog fejlődni és annál szilárdabb alapon fog majd nyugodni, mentől több állam képes saját céljai mellett a tervgazdaságon nyugvó közösség összérdekeinek előmozdításában közreműködni.h A közösségből eredő előny eszméje nyilvánult meg már az 1914-i világháború középeurópai államszövetségi gondolatánál is, amely annakidején szintén azzal a célzattal létesült volna, hogy a Magyar-, Német- és Törökországból, valamint Ausztriából és Bulgáriából álló úniónak gazdasági jogát lehetőleg egységesítse. A jogtudományra várt az a feladat, hogy ennek a célnak érdekében az államszövetség egyes államaiban érvényes jogszabályok összhangolásával az egyensúlybahozást vállalja s a politikai együttműködés szilárdságát a gazdasági jog egységével is alátámassza.® A most folyó második világháború azonban ezt a szűk keretet áttörte s a tengelyhatalmak többé nem pusztán a Dunavölgye, «-••••> i ij 5 A kereskedelmi és iparkamarák 1917. évi orsz. értekezlote áltai elfogadott határozati javaslata azzal az indokolással kívánta a keresk. tudományok belterjesebb művelését keresztülvinni, hogy a gazdaságban az etikai és magasabb szempontok diadalra juthassanak. Németországban a „Recht u. Wissensckaft" nevű egyesület igyekezett ezt a célt megvalósítani. Suarez, a XVI. század nagy bölcselője írja ,,De caritate" c. művében, hogy az emberiségnek bizonyos politikai és morális egysége van és a közösségnek mindegyike is valamikép tagja ennek az együttesnek. Proliászha O. szerint minden korban más-más egyensúlyt kell a gazdasági viszonyokban teremteni, de mindig annak szemmeltartásával, hogy ezáltal több jó omber: a többember alakuljon ki. 6 Fr. v. Bardoljf emlékirataiban (Sóidat im altén Österreich. Jena. 1940. 290. o.) olvassuk, hogy az unió honvédelmi törvényeit (újoncok kiképzése, felfegyverzés, vezérkar stb.) is egyenlősíteni akarták. Lásd még Bozóky O. A tervezett középeurópai államszövetség. Keresk. Jog, 1916. óvf. 11—12. sz.