Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 7. szám - Magánjogi kodifikáció. [2. r.]

386 TANULMÁNYOK Magánjogi kodifikáció Illés József jubileuma alkalmából ( Folytatás.) ! A XIX. század eszmevilágának megfelelő törvénykönyv megalkotásával a magyar jogalkotás adós maradt. Ennek a következménye az volt, hogy a bíróságok az osztrák polgárt törvénykönyv segédeszközéhez nyúltak. Mire azután a század végére a magyar tervezet elkészült, a kor eszmevilága annyira szilárdan kialakulttá és általánosan elfogadottá vált, hogy nem volt olyan tényező, amely a törvénykönyv törvényerőre emelését sürgőssé tette volna. A jelenben a késlekedés sokkal súlyosabb következményekkel járhat. Az 1928. évben a képviselőház elé terjesztett javaslat pedig alkalmas alap a kódex megalkotására, mert: 1. Az olasz és német példából világosan megállapítható, hogy a kor eszmevilága a magánjog tradicionális rendszerét sokkal kisebb mértékben érinti, mint ahogy azt első pillanatra gondolni lehetne. 2. Fokozott mértékben áll ez éppen a most lejátszódó korforduló keretében a mai magánjogunkra, amely a megelőző kor szellemét sokkal kevésbbé tette fenntartás nélkül a magáévá, mint pl. a német BGB. 3. A magánjogi törvénykönyv 1928. évi tervezete máris megfelelő mértékben számot vetett a XX. század új szellenviségével. Ezt állapíthatjuk meg különösen akkor, ha a magyar jogfejlődésnek azt az óvatosságát, amelyet a múltban tanúsított, a jövőre is feltételezzük. Ad. 1. Somló szellemes mondása szerint a jogállapotot nem lehet a történelem másodpercmutatójáról leolvasni; hanem csak akkor tudjuk meg, hányadán állunk, amikor az óra üt.16 Ha napjainkban csakugyan a társadalmi és gazdasági rend fejlődésének óraütéséhez érkeztünk, a törvényalkotás és az irodalom megnyilatkozásaiból a magánjog szempontjából oly érdekes tanulságokat meríthetünk, amelyek közvetlen magyarázatát adják annak, hogy a magánjognak a római jogban kifejlődött szabálytömege évezredeken át, a társadalmi és gazdasági rend ismételt átalakulása ellenére sem vesztette el az elevenségét, a gyakorlati élet körében való alkalmazhatóságát. Korunk jogszabályalkotásának új szelleme kétségkívül a legerőteljesebben abban nyilatkozik meg, hogy az individualisztikus szemA nemzetközi jog mibenléte. 191". 19. 1.