Gazdasági jog, 1942 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 6. szám - A gazdasági büntetőjog kialakulása és a gazdasághoz való viszonya

346 kisebb földbirtokok földadómentessége de facto már megvalósult, mert azoknak a földbirtokosoknak adóját, akiknek az egy község területén lévő összes földbirtoka után megállapított kataszteri tisztajövedelme a 100 koronát, s ha szőlője is van, együttesen a 200 koronát meg nem haladja, azoknak az állam a földadóját megtéríti. Nagymértékben egyszerűsítette a kisiparosok általános kereseti adójának kivetését az egyenesadóreform (1940:XXII. tc.) által behozott tételes adóztatás. A fényűzési forgalmi adóztatás kiépítését és fokozását szolgálta a mult év nyarán megjelent 3700/1941. sz. M. E. rendelet. Sőt még a fogyasztási adóztatás terén is sikerült bizonyos differenciálást megvalósítani, pl. a fogyasztási (jegyre adott) cukor adójánál és kincstári árrészesedésénél az ú. n. ipari cukor megfelelő adóterhe jelentősen nagyobb (148.000/1938. P. M. sz. rendelet; 1220/1941. M. E. sz. rendelet). A jövedékeknél — szeszegyedáruság, dohányjövedék, stb. — a minőség szerint való differenciálásra s így a nagyobb vásárlóerő fokozottabb megragadására szintén tág lehetőségek vannak. A forgalmi és fogyasztási adóztatás rendszerének fejlesztése — a teherviselőképesség lehető figyelembevételével — állandóan folyik. Ez azonban nem teszi feleslegessé az egyenes adóztatást még az alsóbb kategóriákban sem. Az egyenesadóknak s köztük különösen a jövedelemadónak megmarad a jelentősége, mint a legjobban individualizáló adónemnek. Az adómentes jövedelmek határának emelésére, TJJ. a létminimum szélesebbkörű megvalósítására pedig akkor lesz lehetőség, ha az állam bevételei csökkenthetők lesznek s ha a kieső bevételek pótlására nem válik szükségessé a közvetett adók terhének fokozása. Schmidt Ádám A gazdasági büntetőjog kialakulása és a gazdasághoz való viszonya Minél fejlettebb a társadalom, annál inkább tagozódik a jogrendszere. Hosszú volt az a differenciálódási és integrálódási folyamat, amelynek eredményeképpen a büntetőjog a közjogból kivált és a jog elkülönült, önállósult ága lett. A fejlődés menete azonban ezzel nem zárult le, hanem most már a büntetőjog területén folytatódott tovább, éspedig ama rendkívül nagyfontosságú körülmény felismerése folytán, hogy nemcsak az egyén, hanem a közösség gazdasági érdekei is büntetőjogi védelem tárgyát képezhetik. Ennek eredményeként az első világháború óta mind gyakrabban találkozunk olyan büntetőjogi szabályokkal, melyek a védelemben részesített jogi érdek különleges volta, a gazdasági élettel való szoros kapcsolatuk és bizonyos mértékig szerkezetük szempontjából is lényeges eltérést mutatnak a többi büntetőjogi szabályokkal szemben. Ezután már csak egy lépés hiányzott az elméleti jogász részéről annak felismeréséhez, hogy a kérdéses jogszabályok nemcsak külön-