Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - A Délvidéken hatályos váltótörvény

304 a megérkezéskor hivatalos mustra vétessék. Végül közös szakértői vizsgálat megtartására sem hívta fel az alperes a felperest és egyoldalú expertist sem kért. Mindezeken felül az állítólag rosszminőségű árut nem is bocsátotta a felperes rendelkezésére, hanem azt a saját raktárába vitette és értékesítette. A vevő alperesnek mindezen igen súlyos mulasztásai következtében a szóban forgó árut a kikötött szokványok V. fejezetének idevonatkozó rendelkezései értelmében nemkifogásoltnak kell tekinteni, illetve meg kell állapítani, hogy az eladó alperes ezen áru minőségéért nem felelős. Az alperes arra is hivatkozott, hogy a felperes kereskedelmi csalást követett el azáltal, hogy alperes megbízottjának távollétében a már félrehányt, rossz árut is belepréseltette a küldeménybe. Az állandó bírói gyakorlat szerint azonban a kereskedelmi csalás fennforgása esetén is tartozik a vevő a kifogásolt áruból szabályszerűen mintát pecsételni és azt a szakértőbizottság elbírálása alá bocsátani, illetve nem hivatkozhatik a csalásra az a vevő, aki a köteles gondosság megszegésével a tényállás hiteles megállapítását elmulasztja, holott a csalást megállapító tényálladékot ismerte. Minthogy az adott esetben az alperes a bírói gyakorlat által megkívánt ezen követelményeket nem tartotta be, a per elbírálása szempontjából közömbös az a kérdés, hogy a felperes valóban úgy járt-e el, mint ahogyan ezt alperes állítja és hogy eljárása valóban kereskedelmi csalásnak lenne-e minősíthető. Budapesten, 1941. évi április hó 16. napján. Büchler Bertalan s. k., a választott bíróság elnöke. Elek Ferenc választott bíró, dr. Glatz János választott bíró, dr. Engel György s. k., jogügyi titkár. (556/1940.) Vevő késedelme a göngyölet elküldésében. — (21.) A tőzsdei szokványok 22. §-a szerint azonnal teljesítendő ügyletnél a göngyöletet az ügylet megkötését követő 3 nap alatt kell elküldeni, ha ezt a mai nehéz szállítási viszonyok között a vevő 1—2 nappal túllépi, azért még nem hivatkozhatik az eladó joghatályosan a vevő késedelmére. A bíróság az alperes védekezését részben alaposnak találta. A kikötött szokványok 22. §-a szerint az alperesi vevő, azonnal teljesítendő ügyletről lévén szó, a göngyöletet az ügylet megkötését követő három nap alatt tartozott elküldeni. A felek között váltott kötlevél kelte 1940 október 28-a. Ebből a dátumból kiindulva, az alperes ráért volna a zsákokat legkésőbb október 31-én elküldeni, minthogy pedig tényleg október 30-án küldte el a zsákokat, semmiesetre sem volt késedelemben. Ha azonban a köt jegy keltét, október 25-ét vennénk is alapul és bizonyítást nyerne az a felperesi állítás is, hogy az E. H. cég már október 25-én megadta a zsákdiszpozíciót, akkor sem helyezkedhetett a felperes már november 1-én arra az álláspontra, hogy az alperes késedelemben van. Elsősorban azért, mert a mai nehéz szállítási viszonyok között számolnia kellett a szállítási idő jelentékeny meghosszabbodásával, másrészt azért, mert az alperes, aki Budapestről küldhette volna a zsákokat, azokat Székesfehérvárról küldette és ezáltal az szállítási időt legalább annyival megrövidítette, mint amennyivel az október 25-től számított három napot túllépte. Budapest, 1941. évi április hó 21. napján. Steiner Marcell s. k., egyesbíró, dr. Engel György s. k., jogügyi titkár. (109/1941.) Késedelemből eredő kár. — (22.) Az áruüzleti szokások 65. %-ának a) pontjában említett teljesítés mellett követelhető késedelemből eredő kár alatt csak a késedelem okozta konkrét kár értendő, mint pl. kocsiálláspénz, zsákkölcsöndíj, dangoba, nem pedig árkülönbözet. A felperes követelése onnan származik, hogy felperes vevője a szállítás elmaradása miatt kénytelen volt kétízben 5000 kg csöves-