Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

618 Munkajog. — (183.) A magánalkalmazottak nyugdíjának átértékeléséről szóló 1926 : XVI. t.-c. szerint a társaság által megállapított és közzétett arányszám megváltoztatásának egyik módja az, hogy a társaság vagy az igényjogosultaknak a törvényben meghatározott hányada az ott megállapított határidőn belül (6. és 10. §) az arányszám megváltoztatását a Kúria külön bírósága előtt (8. §) kérheti. Az arányszám megváltoztatásának másik módját a 9. § 1. bek. szabályozza akként, hogy a társaság a megállapított arányszámot bármikor felemelheti. Alperes igazgatósága 1936-ban hozott határozatával nem valamennyi régi nyugdíjasának, hanem azok bizonyos csoportjaiból csak az általa egyénenként megnevezetteknek nyugdíját emelte fel akként, hogy velük szemben nem 30%-os, hanem 75%-os átértékelési arányszámot alkalmazott. Alperes ez az eljárása nem jelenti az eredetileg 30%-ban megállapított arányszámnak valamennyi nyugdíjasra kiterjedő felemelését. Márpedig a munkaadónak jogában áll e tekintetben nyugdíjasai között szabad belátásától függő megkülönböztetést tenni. Ebből következik, hogy ha a munkaadó — kötelezettségén túlmenöleg — egyes nyugdíjasok nyugdíját a kötelező átértékelést meghaladó mértékben átértékelve folyósítja, abból azok, akik a kedvezményben nem részesültek, maguknak jogot nem származtathatnak. (C. II. 2166/1941.) A társasági szerződés lényege. — (184.) Egymagában az a körülmény, hogy valamely ingatlan használatára vonatkozó szerződés a használat egyenértékéül szolgáló bért az egyik szerződő fél által az ingatlanon folytatott üzlet nyers jövedelmének egy meghatározott százalékában állapítja meg, nem ad alapot arra, hogy az új szerződés társasági szerződésnek minősíttessék. A társasági szerződós lényege ugyanis abban jut kifejezésre, hogy a szerződő felek egymásnak a közös társasági cél érdekében való közreműködését, ami akár személyes tevékenység útján, akár anyagi hozzájárulással történhet, megfelelően szabályozzák s biztosítják a szerződő felek bármelyike számára legalábbis azt a jogot, hogy a társasági ügyek menetéről személyesen tudomást szerezzen. (C. VI. 2953/1941.) Csendes társaság. — (185.) Felperes az ő és az alperes közös vállalkozásához készpénztőkével járult olykép, hogy a közös vállalkozásban elvégzett munkák pénzügyi lebonyolítása az alperesnek egy pénzintézetnél vezetett folyószámláján történt, továbbá, hogy az építtető felek a közösség ideje alatt az elvégzett munkáknak díját alperes folyószámlájára, vagy pedig közvetlenül az alperesnek fizették, és hogy a követelés behajtásának és a bevételek felett való rendelkezésnek joga az alperest illette. A vállalatba befektetett készpénzhozzájárulás mellett a felperes a vállalkozásban műszaki munkálatokat is végzett. Ebből a tényállásból pedig következik, hogy a felek között az építkezés lebonyolítása tekintetében lényegében csendes társaság állott elő. Az 1930 : V- t.-c. 115. §-a szerint ugyanis csendes társaság keletkezett, ha valaki (a csendes társ), anélkül, hogy kifelé tagul jelentkeznék, másnak vállalatában vagyoni betéttel úgy vesz részt, hogy azt a vállalat tulajdonosának rendelkezésére adni köteles. Ebben az esetben a felek jogviszonyának ezek az ismérvei fennállanak, viszont a jogviszony már megjelölt minősítésén nem változtat az a körülmény, hogy a felperes a közös vállalkozásban befelé munkával is résztvett, mert a csendes társaság jogi minősítését a csendes társnak a vállalatban olyan módon való részvétele, mélyet az