Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A háborús ipari anyaggazdálkodás szabályozásának áttekintése

609 alaprendeleten felül külön rendeletben helyezték zár alá a termelőknél levő fenyő- és kőrisfaféléket, továbbá a tűzifa-, bőrtalpú lábbeli és szappankészleteket. 2. Az egyes anyagok és cikkek forgalmát és felhasználását először a zárolási alaprendelet az 1. pontban említett módon szabályozta, átmenetileg azonban az ipari feldolgozók készletükből zár alá vett anyagot, az 1939 aug. 21—27. között felhasznált mennyiségnek megfelelően szabadon feldolgozhattak, zárolt anyagot kiszolgáltatni azonban csak az iparügyi miniszter engedélyével lehetett. A honvédség, valamint — bizonyos értékhatáron alul — a m. kir. posta, a MAV és egyéb közlekedési vállalatok részére szükséges anyagok továbbra is szabadon kiszolgáltathatók, ill. felhasználhatók voltak. Az átmeneti könnyítéseket az időközben kiadott és az egyes iparágak nyersanyagellátását részletesen szabályozó iparügyi miniszteri rendeletek fokozatosan megszüntették és a zár alá vett anyagok felhasználását is az iparügyi miniszter, ill. később a 10.670/1939. M. E. sz. rendelet alapján létesített anyaggazdálkodási bizottságok engedélyéhez kötöttlék. 1940 június óta (24.000/1940. Ip. M.) a zár alá vett anyagok a honvédség, a m. kir. posta és MÁV részére is csak az illetékes anyaggazdálkodási szakbizottság engedélyével használhatók fel, ill. szolgáltathatók ki. A termelés zavartalanságának biztosítása és a szükségletek minél tökéletesebb kielégítése érdekében egyes zárolt anyagok felhasználását és kiszolgáltatását az előbbi általános elvtől eltérő módon szabályozták, így egyes nyersanyagok és hulladékok, valamint a tüzelőszerek (szurok, faggyú, gyanta, nyersbőr, cserzőanyag, gyapjú, szőr, vas-, acél-, fém-, bőr-, gumi- és textilhulladék), (ásványolaj, petróleum) engedély nélkül szolgáltahatók ki az iparügyi miniszter által ily cikkek feldolgozására jogosított iparosok, az anyagok vásárlását, ill. kizárólagosságot élvező szervek (egykezek), ill. jogosított kereskedők részére. Más anyagoknál valamely meghatározott időszakban, pl. az előző év megfelelő hónapjában, vagy az előző év átlagában kiszolgáltatott mennyiség, a vevő egyhavi szükséglete, ill. az előző évi szükséglet meghatározott százaléka volt a zárolt készletből kiszolgáltatható. Ilyen rendelkezések voltak érvényben az utalványrendszer bevezetése előtt a benzin és petróleum viszonteladók részére történő eladásánál, valamint egyes ásványolajtermékek, faszén, papiros és gyógyszerek kiszolgáltatásánál. Készáruk, ha zár alá véve nincsenek és valamely külön jogszabály másképpen nem intézkedik, általában szabadon kiszolgáltatható^, még abban az esetben is, ha zárolt anyagot tartalmaznak. Kivételt képez az az eset, amikor az illetékes anyaggazdálkodási bizottság a zár alá vett anyag kiutalása alkalmával az előállított gyártmány feletti rendelkezést is engedélyhez köti. Különleges jogszabályok, egyes cikkek (petróleum, rézgálic, talpbőr, bőrtalpú lábbeli) kereskedők, iparosok, valamint fogyasztók részére történő eladását beszerzési engedélyhez, utalványhoz kötik, ill. bevezetik a jegyrendszert (motalkó). IÍ9