Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A háborús ipari anyaggazdálkodás szabályozásának áttekintése

610 A tervszerű anyaggazdálkodás biztosítását, a készletek nagyobb ellenőrzését és az áruelosztás egyenletesebbé tételét célozzák azok a rendelkezések, amelyek egyes cikkek árusítására kereskedőket jelölnek ki. így kikészített bőrt, talpbőrt, kész bőrtalpú lábbelit csak kijelölt kereskedők; petróleumot, tűzifát, szenet, szappant és belföldi textilárut viszonteladók részére csak kijelölt nagykereskedők, fogyasztók részére pedig — a belföldi textilárut nem tekintve — csak kijelölt kiskereskedők árusíthatnak. Az egyenletesebb nyersanyagellátást hivatottak biztosítani azok a rendeletek, melyelmek értelmében a készlettulajdonosok készleteiket, ül. azok egy részét az illetékes anyaggazdálkodási bizottság felszólítására és az általa megjelölt személy részére átengedni tartoznak. Ily intézkedések történtek a vas-, fém- és bőrhulladékok, valamint egyes textilipari nyersanyagok tekintetében. Még szigorúbb ellenőrzést jelentenek azok az intézkedések, amelyek egyes nyersanyagok és hulladékok beszerzésével és szétosztásával külön szerveket bíznak meg. Az ily cikkekkel rendelkező személyek részére előírják készleteik kötelező átengedését, ül. eladását az anyag vásárlásával és szétosztásával megbízott szervek, vagy oly feldolgozó iparosok részére, akiknek ily készletek vásárlására az iparügyi miniszter, vagy az illetékes anyaggazdálkodási bizottság engedélyt ad. Így pl. a termelők, iparosok és kereskedők gyapjút, olajosmagot, ül. az utóbbiból készült olajat a Futurának; mészárosok és hentesek a lefejtett nyersbőrt, a kereskedők és importőrök pedig a beszerzett nyersbőrt és cserzőanyagot a Magyar Bőripari Nyersanyagbeszerző és Elosztó Rt.-nak; állatvágók és húsiparosok a lefejtett faggyút a Zsiradékgyüjtő és Elosztó kft.-nak; a hulladékpapirost a Magyar Papirosipari Nyersanyagbeszerző kft.-nak; gyantát a Magyar Gyanta és Vegyitermékek Rt.-nak; az építkezéseknél fel nem használt betongömbvasat a Vasgerendákat Árusító Rt.-nak; textilhulladékot pedig a Textilhulladékbeszerző Rt.-nak tartoznak az árkormánybiztos által megállapított áron vételre felajánlani. Az említett kereskedelmi társaságoknak a megjelölt anyagok vásárlása tekintetében általában kizárólagos joguk van, amellett megbízást nyertek, hogy a megvásárolt anyagokat a feldolgozó iparosok, illetve fogyasztók között az illetékes anyaggazdálkodási bizottság utasítása szerint szétosszák. Az anyagkészletek forgalmát szabályozzák végül a zár alá vett anyagok szállítását korlátozó rendelkezések is. A zárolási alaprendelet a zár alá vett anyagokra, további rendeletek pedig a termelők gyapjúkészleteire és a tűzifára vonatkozólag kimondják, hogy azokat csak az iUetékes szerv szállítási igazolványával szabad szállítani. 3. Az előbbiekben említett és egyes anyagkészletek felhasználását szabályozó rendeletek annak eUenére, hogy közvetlenül nem tekinthetők termelés szabályozási rendeleteknek, mégis mély hatást gyakorolnak a termelés menetére. A nyersanyagkiutalások alkalmával ugyanis az illetékes anyaggazdálkodási bizottságok meghatározzák, hogy a készletből milyen mennyiségű nyersanyag, müyen cikkek