Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A háborús ipari anyaggazdálkodás szabályozásának áttekintése

608 gyapjúfonalak, textil hulladék, tégla, betongömbvas stb.), negyedévenként (bőrtalpú lábbeli), kell a meglévő készleteket, illetőleg az azokban bekövetkezett változásokat bejelenteni. Magyarországon a tervszerű háborús ipari anyaggazdálkodás tulajdonképpen a német-lengyel háború kitörése után, 1939 szeptemberben a zárolási (12.113/1939. M. E.) és a termelés szabályozási (12.112/1939. M. E.) rendeletek kibocsátásával kezdődött. Ezekben a rendeletekben nyert felhatalmazások tették ugyanis lehetővé a kormányzásinak, hogy a termelés menetiébe, az egyes anyagok szétosztásába és felhasználásába, a szükségleteik sorrendjének megállapításába és azok kielégítésének módjába beleszóljon és a kiadott rendelkezések végrehajtását ellenőrizze. Az azóta kibocsátott rendeletek egyrészt a zárolási és termelés szabályozási rendeletet módosították, másrészt, új szabályozásokat tartalmaztak az árukészletek egyenletesebb elosztása, kiszolgáltatása, vásárlása, felhasználása, a fogyasztás korlátozása, a pótanyagok fokozottabb alkalmazása, a hulladékgyűjtés, valamint a hadiüzemek zavartalan működésének biztosítása tekintetében. Célúkat tekintve az ipari anyaggazdálkodás rendelkezései a következő 6 csoportba sorolhatók: 1. zároló, ill. a zárolást módosító, vagy kiegészítő rendeletek; 2. egyes anyagok és cikkek forgalmát és felhasználását szabályozó rendeletek; 3. termelést szabályozó rendeletek; 4. fogyasztást szabályozó rendeletek; 5. a hadiüzemek működési rendjét és biztonságának megóvását, valamint a hadianyaggyártást szabályozó rendeletek; 6. egyéb hadi gazdálkodási rendeletek. 1. A 12.113/1939. M. E. sz. ú. n. „zárolási alaprendelet" a bejelentési kötelezettség alá eső anyagok és cikkek közül 1939 szeptemberben kb. 380-at zár alá helyezett, kimondván, hogy azok felett csak az iparügyi miniszter, illetőleg az általa megbízott szerv, vagy személy engedélye alapján és utasítása szerint szabad rendelkezni. Egyben felhatalmazta az iparügyi minisztert arra, hogy a zár alá vett készletek forgalombahozatala, megszerzése, elosztása, raktározása, fogyasztása, felhaszná^sa, termelése, ára, továbbá esetleges átvétele és ennek módja tekintetében rendelkezzék. E rendelet értelmében a zár alá vétel csak a készletnek a zárolási rendeletben megjelölt mennyiséget meghaladó részére terjedt ki és így az ennél kisebb mennyiségek forgalma és felhasználása továbbra is szabad volt. E rendelkezést 1940 júniusban a 4.570/1940. M. E. sz. rendelet módosította, kimondván, hogy abban az esetben, ha a készlet zár alá esik, a zár alá vétel az egész készletre kiterjed és az akkor is zár alatt marad, ha a rendeletben megjelölt mennyiség alá csökken. A zárolási alaprendeletben szereplő cikklistát későbbi rendelkezések három ízben módosították. Jelenleg a legutóbb 1941 januárban a 330/1941. M. E. sz. rendelettel módosított, a zárolt anyagokat részletező jegyzék van hatályban, amelyben 460 cikk szerepel. A zárolási