Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A csendes társaság

595 vényhozó arra az extrém esetre gondolt, amikor egy vállalat egész tőkéjét a csendes társ szolgáltatja és a vállalat hitelezői részére nem maradna kielégítési alap, ha a csendes társ vagyonbetétjét visszaveszi. Ez azonban egyáltalán nem különbözik attól az esettől, amikor az adós hitelezői közül az egyiket teljesen kifizeti s ezzel a kielégítési alapot a többi hitelező elől elvonja. A csődtörvény módot ad arra, hogy csőd esetén a károsult hitelezők érdekeinek megvédésére a csődtömeggondnok az így teljesített fizetést megtámadja, ha annak előfeltételei fennforognak. Szükségtelen ezen túlmennünk és a csendes társat a többi hitelezőnél hátrányosabb elbánásban részesítenünk. Azt mondhatná erre valaki, hogy a hitelezők abban a tudatban nyújtottak hitelt, hogy a vállalkozó mögött áll a csendes társ vagyonbetétjével. Ez azonban helytelen okoskodás, mert ha a hitelező a hitelnyújtáskor tud a csendes társ létezéséről, ha tehát a csendes társ kifelé is szerepel, akkor az már megszűnt csendes társ lenni és kültagnak, a csendes társaságot pedig betéti társaságnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy betéti társaságként a cégjegyzékbe bevezették-e. Ebben az esetben pedig a vállalat hitelezői most már nem a csendes társaságra, hanem a betéti társaság kültagjára vonatkozó törvényes rendelkezések alapján léphetnek fel az illetővel szemben, aki betétje erejéig felel a vállalat kötelezettségeiért. Egyébként a törvénynek ez a most említett 120. §-a ellentétben áll a 121. §-sal. Míg ugyanis a 120. §. értelmében a csendes társ követelését a vállalat hitelezőivel szemben akkor is köteles hátrahelyezni, ha egyébként kizárta a vállalat veszteségében való részvételt, addig a 121. §. szerint a vállalat csődje esetében a csendes társ követelésének csak azt a részét nem érvényesítheti csődhitelezőként, amely a veszteségből reá jutó hányad összegéig terjed. Ha tehát a veszteség viselését kizárta s így abból reá semmi sem jut, úgy egész követelését érvényesítheti a többi hitelezővel egyenlő rangsorban. Ez arra a törvényhozó által nyilván nem kívánt eredményre vezet, hogy a csendes társ a vállalkozó hitelezőivel szemben hátrányosabb helyzetbe kerül, ha nem nyílik csőd a vállalat ellen, mintha csőd nyílnék meg. A 122. §. a 121. §-sal ellentétben ismét a 120. §. álláspontjára helyezkedik és csődbeli megtámadási jogot alapít a betétjét a csődnyitást megelőző egy éven belül felvevő csendes társsal szemben, függetlenül attól, hogy a veszteségben való részesedést kizárta-e vagy sem. E mellett ez a megtámadási jog azért is súlyosan veszélyezteti a csendes társ helyzetét, mert a megtámadásnak nem előfeltétele az, hogy a betét; felvétele a fizetésmegszüntetés bekövetkezte után történjen és hogy a csendes társ a fizetésmegszüntetés beálltáról, vagy pedig az adósnak a többi hitelező megkárosítására irányuló szándékáról tludjon. Bizonytalanságot okoz az a rendelkezés is, hogy „nincs helye megtámadásnak, ha a csődnyitásra vezetett körülmények a visszaszolgáltatásra vagy elengedésre irányuló megállapodás létrejötte után