Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A csendes társaság

596 állottak be". Az első pillanatra azt lehetne hinni, hogy „a csődnyitásra vezetett körülmények" beállta alatt a fizetésmegszüntetés beálltát kell érteni, hiszen a csődnyitásra — legalábbis kereskedőnél — a fizetésmegszüntetés beállta vezet. Abból azonban, hogy a törvényhozó nem a fizetésmegszüntetés világos és a jogtudományban kialakult értelemmel bíró kifejezését használta, arra kell következtetnünk, hogy a fizetésmegszüntetést megelőző időre kell visszamennünk és a különböző körülményekből a csődnyitáshoz vezető okozati összefüggések láncolatában kell keresnünk azt az időpontot, amelyben a csődnyitásra vezető körülmények beálltak. A kártérítés köréből ismerjük azokat a nehézségeket, amelyekkel a károkozó tény megtalálása jár, mégha nem is kutatjuk a filozófiai értelemben vett kauzalitás alapján az összes előfeltételeket, hanem az uralkodó jogi felfogásnak megfelelően ezek közül csupán azt, amelyik a kár előidézésére egymagában is alkalmas volt. Az említett törvényhely alkalmazása terén tehát nagy nehézségeket okozhat az, hogy a fizetésmegszüntetés könnyebben megfogható kritériumát félretéve, erre a bizonytalan területre lépünk. A gazdasági életben zavarokat okozhat a törvénynek az a rendelkezése is, hogy a csendes társaság feloszlik, ha a csendes társ vagyonára csődöt nyitnak. Amennyire érthető az, hogy a Kereskedelmi Törvény szerint a közkereseti társaság feloszlik, ha egyik tagja csőd alá kerül, annyira indokolatlan e rendelkezésnek a csendes társaságra való átvitele. Gondoljuk el, mit jelent az, hogy egy teljesen életképes, virágzó vállalat kényte^n legyen a csendes társ által rendelkezésére bocsátott üzemi tőkét a csendes társnak a vállalattól függetlenül bekövetkezett csődje miatt a csődtömeggondnok kezéhez egyik napról a másikra visszafizetni s e miatt esetleg saját üzemét is becsukni, alkalmazottait szélnek ereszteni s végül csődbejutni. Már a betéti társaságnál is vitatható a K. T. 144. §-ának nem elég szabatos szövegére való tekintettel, hogy a kültag csődje okul szolgálhat-e a betéti társaság felosztására, a korlátolt felelősségű társaságnál pedig ép az 1930 :V. te. őrizkedett attól, hogy a társaságot az egyik tag csődje miatt feloszlassa. Mind gazdasági, mind jogi és méltányossági szempontból indokolatlan tehát a törvénynek ez a rendelkezése. Közelebbi meghatározást kívánna a törvény 116. §-ának az a rendelkezése is, amely szerint a nyereségben részesedésből a csendes társat kizárni nem lehet. Ezt ugyanis kétféleképen lehet érteni. Vagy úgy, hogy a nyereségrészesedésből való kizárás érvényte^n, vagy pedig úgy, hogy az ilyen rendelkezés érvényes ugyan, de az ezt magában foglaló megállapodás nem csendes társasági szerződés. A törvény e hibáiból folyó jogbizonytalanság jelentőségét még fokozza az, hogy adójogi szabályaink szerint a kereseti adó kiszámításának alapjául szo^áló jövedelméből le lehet vonni az üzlet érdekében keletkezett adósságoknak és egyéb üzleti (üzemi) terheknek kamatait, amelyek a jövedelmet apasztják, de nem lehet, levonni a