Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 10. szám - A csendes társaság
592 felejtsük el, hogy a jogtudomány nem oly elasztikus, mint a matematika, amely az infinitézimál-számítás segítségével az elenyészően csekély változást is nyomon tudja követmi. A jogtudomány a konkrét ügyletek osztályozásánál körülbelül úgy jár el, mint a kör kvadratúrájának az a kezdetleges megoldása, amely a. körbe írt húrsokszög és a kör köré írt tangenssokszög területei, mint határértékek közt keresi a körrel egyenlő területű sokszöget, Ha a társaságtól a kölcsönszerződéshez vezető görbevonalnak a közkereseti társaság, a betéti társaság, a csendes társaság, a partiarius kölcsönszerződés és a közönséges kölcsönszerződés által adott pontjait egyenes vonalakkal kötjük össze, akkor ezek az egyenes vonalak jelzik az említett jogügyleteket, mint a jogrendszerben kialakult intézményeket. Az egyenes vonalakhoz, mint húrokhoz tartozó görbevonalrészeken pedig foglárnak helyet a konkrét ügyletek, az élet által termelt esetek, amelyeket a forgalom biztonsága érdekében nem egyenként bírálunk el, hanem a jogrendszerben kialakult intézményekbe osztályozzuk őket. A logika alapelvéből: a princípium identitatis-ból folyik, hogy amiként minden dolog csak önmagával azonos, akként nem lehet azonos két csendes társasági jogviszony sem egymással. Lehet, hogy az egyikben több a társasági elem, a. másikban több a kölcsönszerződési elem. A forgalom biztonsága érdekében mégis mind a kettőt az elképzelhető összes esetek görbevonaláról a csendes társasági intézmény egyenes vonalára vetítjük, e kisebb vonal Prokrustes-ágyába szorítjuk, mert minden egyes esetre kü]ön nem tudunk az illető eset körülményeihez legjobban hozzáidomuló jogszabályt alkotni. Kénytelenek vagyunk tehát a különböző eseteket egy típusba összefoglalni s c típust más típusoktól oly határozottan elkülönítve szabályozni, amint azt a jogbiztonság megköveteli. Az 1930 :V. tc. miniszteri indokolása a csendes társaság törvényi szabályozását azzal indokolja, hogy amidőn a magyar törvényhozás a kereskedelmi társas vállalkozásnak a kereskedelmi törvényben meghatározott négy faját új formával: a korlátolt felelősségű társasággal szaporítja, helyénvaló, ha egyben pótolja a kereskedelmi törvénynek azt a mulasztását is, hogy a gyakorlati életben igen elterjedt és hasznos gazdasági célokra felhasznált csendes társaságot nem részesítette .szabályozásban. Nézetem szerint már ezzel a kereskedelmi élet követelményeire hivatkozó indokolással is ellentétben áll a törvénynek az a rendelkezése, amelynek folytán csendes társaság nemcsak kereskedelmi vállaltban, hanem bármely vállalatban való részvétel esetén fennáll. Ha tehát valaki egy földbirtokosnak, bérlőnek, vagy mérnöknek egy összeget bocsát rendelkezésre oly célból, hogy az annak felhasználásával gazdasági tevékenységet fejtsen ki, úgy a törvény szerint csendes társaság keletkezik. Hogy ez nem kongruál a törvényhozó eredeti szándékával, azt mutatja a törvény 118. §-a is, amely szerint a csendes társ követelheti, hogy a vállalat tulajdonosa vele az évi mérleget másolatban közölje s jogában áll egyúttal a mérleg helyes-