Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A csendes társaság

589 mellett tőkéket bocsáthattak olyanok részére, akikre a kánonjog uralma nem terjedt ki s akik így az általuk kölcsönzött összeg után kamatot számíthattak. Mint látjuk, az aecomenda különböző ügyleteket ölelt fel, amelyeknek közös vonása volt az, hogy az accomendans az accomendatariussal szemben álló harmadik személyekkel semminemű jogi kapcsolatba sem került. Amikor azután a kamatszedési tilalmak, valamint a bizonyos társadalmi állású egyének részére a kereskedelmi ügyletekkel való foglalkozást tiltó rendelkezések fokozatosan megszűntek, az accomendans személye mindinkább előtérbe lépett s az accomendatariussal szerződő harmadik személyekkel közvetlen jogi kapcsolatba került, Így alakult ki az accomendából a société en commandite, a betéti társaság, amelynél a kültag vagyonbetéte erejéig közvetlenül felel a társaság hitelezőinek. Külön jogintézményként vált ki az accomendából a hajókölcsön is, amely tulajdonképpen egyszerű kölcsönügylet, azzal a bontó feltételei, hogy a hajó elveszte esetén a tartozás megszűnik. Ugyancsak különálló jogintézményként váltak ki az accomendából az úgynevezett partiarius hitelügyletek is, vagyis az oly kölcsönszerződések, amelyeknél a hitelező a kamaton kívül, vagy a helyett nyereségrészesedést is kikötött, Kialakultak továbbá a szindikátusi szerződések, amelyek egy, vagy több kereskedelmi ügyletnek közös haszonra, illetve veszteségre való lebonyolítását célozták. Az így kialakult jogintézmények leválása után maradt azután meg az accomendából az, amit a közfelfogás ezidőszerint csendes társaságnak ismer, vagyis az olyan jogviszony, amelyben a felek az animus contrahendae societatis-tól, a társasági szerződés létesítésének szándékától vezérelve abban állapodnak meg, hogy az egyik fél, a csendes társ, anélkül, hogy kifelé szerepelne, a másik fél, a vál1 átkozó kereskedelmi vállalatának egészében, vagy annak önálló ágában vagyonbetéttel úgy vesz részt, hogy vagyonbetétének sorsát hozzáköti az illető vállalat sorsához. E jogviszony a kölcsönszerződéshez képest azt a többletet tartalmazza, ami az animus contrahendae societatis-ból fakad. A kölcsönszerződésnél a szerződő felek érdekei még akkor sem olvadnak egymásba, ha egyébként közös gazdasági cél megvalósítására törekszenek. Természetesen a kölcsönadó érdekének is az felel meg, hogy a kölcsönvevő a kölcsön összegét előnyösen tudja felhasználni, mert ez a kö]csönkövetélés biztonságát fokozza. Ez azonban nem jelenti még az érdekek egymásbaolvadását. A kölcsönadó hitelező követelését attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kölcsönvevő adós a rendelkezésére bocsátott kölcsönösszeggel mily eredménnyel gazdálkodik. Az a többlet tehát, amit a kölcsönszerződési jogviszonnyal szemben a csendes társasági jogviszonynál az animus contrahendae societatis fennforgása előidéz, abban áll, hogy a szerződő felek érdekei egymásba olvadnak, a csendes társ által a vállaM^ozó rendelkezésére bocsátott vagyonbetét osztozik a vállalkozó vállalatának sorsában. A csendes társasági szerződést tehát csak akikor tekinthetem minden más jogintézménytől elhatá-