Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A csendes társaság

590 rolható önálló jogintézménynek, ha annak lényegét a vállalat vesz­teségében való részesedésben látom. Ha ugyanis a csendes társ csak a vállalat nyereségében részesedik, a veszteségben azonban nem, akkor helyes jogi felfogás mellett csupán partiarius kölcsönszerző­déssel állnánk szemben. A német kereskedelmi törvény, amely a csendes társaságot nem tekinti ugyan kereskedelmi társaságnak, de azzal külön fejezetben foglalkozik, nem erre az álláspontra helyezkedett. A törvény meg­határozása szerint: „lm Gescháftsvertrage kann bestimmt werden, dass der stHe Gesellschafter nicht am Verluste beteiligt sein soll; seine Beteiligung am Gewinne kann nicht ausgeschlossen werden." A német kereskedelmi törvény tehát, nézetem szerint helytele­nül, nem a veszteségben, hanem a nyereségben való részesedést tekin­tette a csendes társasági szerződés kritériumának. E jogi álláspont helyréin voltát mutatják azok a nehézségek is, amelyekkel a Reichs­gericht-nek meg kellett küzdenie, hogy adott esetben a csendes tár­saságot egyéb jogviszonyoktól megkülönböztesse. A Staub 's Kommentár a Reichsgericht-nek e tárgyban kialakult gyakorlatát az alábbiakban ismerteti: ,,Da nun das Gesetz den Aus­schluss der Verhistbeteiligung bei der stillen GesellschafI" für zu­lassig halt, so ist... die Unterscheidung, ob Darlehn oder stíllé Gesellschaft vorliegt, ím Einzelfalle sehr schwierig. Der Gebrauch des Wortes Darlehn, . . . enttscheidet alléin nicht. Vereinbarung van Zinsen und Gewinn spricht nicht zwingend gegen Darlehn, und Vereinbarung von Gewinnanteil ohne festen Zins spricht ebenfal\s nicht zwingend gegen Darlehn, da die Vergütung für das Darlehn auch in Form eines Gewinnanteils ausbedungen werden kann. Es bleibt nichts übrig, als in solchen Fallen in der Art und dem U,m­fange der Überwachungsrechte das Unterschiedsmerkmal zu er­blicken, ob ein Gesellschaftsverháltnis oder ein Darlehen vorliegt, und je umfangreicher diese Eechte sind, desto mehr spricht dieser Umstand für das Gesellschaftsverhaltnis. Jedoch spricht der Um­stand, dass über Überwachungsrechte im Vertragé nichts gesagt ist, noch nicht unbedingt gegen die stille GesePschaft; ebenso wie das Ausbedingen umfangreicher Aufsichtsrechte nicht unbedingt gegen ein Darlehn sprichti." Ez a bírói gyakorlatban határozott támaszpont hiányában észlel­hető bizonytalanság nyilván nem alkalmas arra, hogv a jogkereső közönségben megnyugvást keltsen és a csendes társaságot más jog­ügyletektől világosan elkülönítse. Hogy pedig az eMenőrzési jog ki­kötését, nem lehet a csendes társaság ismérvének tekinteni, azt bár­mely hiteljogász, vagy bankszakember megerősítheti. Hiszen a hitel­életben mindennapos dolog, hogy a hitelnyújtó bank kiköti a hitelt igénybevevő vállalattal szemben az ellenőrzés és a könyvekbe való betekintés jogát, holott eszeágában sincs a váPalat csendes társául szegődni és nagyon csodálkoznék, ha az ellenőrzési jog kikötése miatt csendes társnak minősülne s az 1930 :V. te. 120. §-a folytán követe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom