Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 2. [r.]

TAN ULMÁNYOK Jogalkotás és gazdasági élet Alábbiakban röviden összefoglaljuk a tanulmány mult számunkban közölt első részének tartalmát: A jogalkotás és a gazdasági élet viszonyának megvizsgálásakor mindjárt szembeötlő, hogy az alakuló jog és a gazdasági élet szoros kölcsönhatásban vannak. A XIX. század az individualista (egyéniségszemléleten nyugvó), valamint a liberális (szabadelvű) felfogásnak kedvezett. A liberalizmus idegenkedett a szabad gazdasági rend mechanizmusába való állami beavatkozástól; abban a hiedelemben élt, hogy a gazdasági élet hullámmozgása csalhatatlan, a gazdasági élet kiegyenlítő automatizmusa teremti meg a legkedvezőbb gazdasági rendet. Gyökeres változást hozott azonban a XX. század. A közlekedésnek, a szervezésnek fejlődésével erőteljesebben mutatkozott az államokon belül a gazdasági élet összefüggésének, az egyes társadalmi rétegek egymásrautaltságának tudata. A nemzetek társadalmában is egyre erőteljesebben mutatkozott a gazdasági összefüggés, a gazdasági és társadalmi interdependentia, a kölcsönös egymásrautaltság és egymásrahatás. Az államhatalom is ráeszmélt arra, hogy a minden központi irányítást és ellenőrzést nélkülöző gazdasági élet veszélyeket hord magában; gondoskodni kell a túlzott kockázatok csökkentéséről, a visszaélések lehető megelőzéséről és elhárításáról; a válságok enyhítésén, a munkaviszályok kiküszöbölésén is munkálkodni kell az államnak. Az állami intervencionizmus megizmosodását előmozdító tényezők között kiemelkednek a közösség eszméjének, az univerzalizmusnak előtérbenyomulása, — a népi gondolatnak, a szociális felfogásnak uralkodó eszmévé válása, — az erkölcsi elveknek a gazdasági életben is hatékonyabb érvényesítésére irányuló igyekezet, továbbá az a törekvés, hogy a szakszerűség fokozásával s a közérdeknek megfelelő egészséges szelekció előmozdításával is emelje a jogalkotás a gazdasági élet színvonalát, a termelésnek, iparnak, kereskedelemnek versenyképességét. Az első világháború óta eltelt idő alatt a magyar jogalkotásban is egyre fokozódó mértékben jutott érvényre a szociális gondoskodás érdekében az állami beavatkozás. A kötelező társadalombiztosításban megvalósuló szociális gondoskodást több törvény élőbbre viszi. A törvények gazdaq sorozata szabályozza a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket. Meqemlítendők különösen az 1910/1920. M. E. sz. rendelet, az 1923:XXV. te, az 1928:V. te, valamint az 1935:11. tc. * 37