Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - A gabonakereskedelem szabályozásának jogi problémái

554 höz köti, a felperes szolgálati viszonyát határozott időre szóló szolgálati viszonnyá nem minősíti és nem jelenti azt, hogy a felperes a 35 évi szolgálati idő letelte után minden felmondás nélkül nyugdíjazható volt. Alperesnek az a ténye, hogy a felperest minden felmondás nélkül nyugállományba helyezte, egyértelmű a jogos oknélküli azonnali hatályú felmondással, a szolgálati viszonynak ilymódon történt egyoldalú megszüntetésével. Ezek után pedig a felperes már nem volt köteles a megszűnt szolgálati viszonyt tovább foly­tatni, újból szolgálatba lépni ós az alperes az időközben már máshol elhelyez­kedett felmondási illetményeknek folyósítását nem tehette függővé attól, hogy a felperes ismét szolgálatot teljesítsen. Felperes tehát egyévi felmondási időre járó illetményeit az alperestől jogszerűen igényelheti. (C. II. 1938—­1941.) — (168.) A Pp. 130. §-a értelmében valamely jogviszony vagy jog fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása iránt indítható kere­setnek a bírói gyakorlat szerint nincs helye akkor, ha a megállapítás tárgyául szolgáló jog keletkezése olyan jövőbeli körülményektől függ, amelynek fenn­forgása és megvalósulása a jelenben előre nem látható és így bizonytalan. A feleségnek az özvegyi nyugdíjra való igénye a férje életében nemcsak meg nem nyílik, hanem ezt a jogot a feleség a férje életében meg sem szerezheti, mert az özvegyi nyugdíjjogosultság előfeltételei a férj elhalálozásakor fenn forgó körülmények szerint kell elbírálni és korábban nem lehet megállapítani, hogy a feleségnek a jövőben keletkezendő és még bizonytalan eshetőségektől függő jogra való kilátásából érvényesíthető nyugdíjigény keletkezik-e. Annak megállapítása iránt tehát, hogy a felperest a férje után az alperessel szemben özvegyi nyugdíj fogja megilletni, férje életében léte alatt kereset nem indítható. (C. II. 1863/1941.) Bérlet. — (169.) A bérbeadónak a mészgyár bérbeadásakor kellő gon­dosság mellett feltétlenül tudomással kell bírnia, vájjon az általa bérbeadott mészgyár a mészgyártás folytatására alkalmas állapotban van-e ? Ha erről tudomással nem bír és a mészgyárat ennek dacára is bérbeadja, ez a bérbe­adót terhelő oly súlyos gondatlanság, amely a bérlőt úgy a szerződésnek rögtöni hatállyal felmondásra (490. E. H.), mind a szerződés nem teljesíté­sével neki okozott kárának megítélésére is feljogosítja. Az a körülmény tehát, hogy a szerződés megkötésekor sem az alperes, sem pedig a felperes nem tudta, hogy az alperes által bérbeadott mészgyárra vonatkozó telepengedély már nem hatályos, nem esik a bérlő felperes, hanem kizárólag a bórbeadó alperes terhére, mert a felperes jogosan indulhatott ki abból, hogy az alperes nekik oly mészgyárat adott bérbe, amely az üzem folytatására alkalmas. (C. VI. 1848/1941.) Ajándékozás. — (170.) Az 1894 : XXXI. t.-c. 89. §-a a házasság fenn­állása alatt vagy a kötendő házasság okából azt megelőzően adott ajándék sorsának szabályozásánál az ajándékok közt adott tárgyak és az ajándékozás különleges célja szerint nem tesz különbséget. Ennélfogva a házasság fenn­állása alatt vagy a kötendő házasság okából azt megelőzően adott és bármily jelentős ingatlan ajándék is csak a házassági bontóper megindítása előtt köve­telhető és ítélhető vissza durva hálátlanság okából, a házasságbontó per meg­indítása után azonban az ingatlan ajándék is csak az 1894 : XXXI. t.-c. 89. §-a alapján és az abban meghatározott feltételek fennforgása esetén vehető vissza. (C. I. 2682/1941.) — (171.) Az örökös a jogelőd átruházásának

Next

/
Oldalképek
Tartalom