Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - A gabonakereskedelem szabályozásának jogi problémái

555 hatálytalanítását akár a jogelőddel szemben tanúsított durva hálátlanság miatt, akár a részére kötelezett munka és gondozás nem teljesítése okából csak akkor követelhetné az alperestől, ha az ajándékozó a szerződés felbontásának szándékát kinyilatkoztatta és ha e jogának érvényesítésében ő maga •akadályozva volt. (C. I. 2935/1941.) Kezesség. — (172.) A kezes kötelezettsége a főkötelem terjedelméhez igazodik, tehát amennyiben az egyik vagy másik kezes a főadós tartozásán túlmenően fizetett, a valóban fennálló tartozást meghaladó fizetések jogcím nélküli fizetéssel esnek egy tekintet alá, amelyre nézve azt a fizetést teljesítő kezest visszkereseti jog nem illeti meg. A kezesek egyénenkénti megtérítési igénye tehát ahhoz igazodik, hogy vájjon a hitelezőt ugyanegy jogcselekménnyel, vagy ha külön jogcselekménnyel is, de közös elhatározásból eredöleg elégítették-e ki, vagy pedig a fizetés egymástól független jogcselekmény. Az előbbi esetben aránylagos visszatérítéshez van igényük, míg az utóbbi esetben a később fizető kezes csak annak a megtérítését követelheti, amely az előbb fizető kezes teljesítése után a tartozásból még fennmaradt. (E. VII. 791/1941.) Szerződés teljesítése. — (173.) Alperes a felperestől adásvételi szerződéssel megvett ház vételárát a felperes által beszerzendő törlési engedély szolgáltatása ellenében tartozott megfizetni. A felperes ezt a törlési engedélyt az alperesnek mindeddig nem adta át. Az alperes a megvett ingatlan egy részének birtokába lépett és ezt jelenleg is birtokában tartja. Azt a kérdést kell eldönteni, hogy az alperes ilyen tényállás mellett kötelezhető-e a hátralékos vételár bírói letétbehelyezésére ? A visszterhes szerzöd,és teljesítését mindegyik fél csak abban az esetben követelheti, ha a szerződéses kötelezettségének maga is eleget tett. A felperes azzal, hogy a törlési engedélyt az alperes részére nem szolgáltatta, szerződéses kötelezettségének teljesítését elmulasztotta. Az alperes tehát a vételár megfizetésére nem is kötelezhető. Azonban az alperes az ingatlan egy részét birtokában tartja s ha ezt ellenszolgáltatás nélkül tenné, azt jelentené, hogy az ingatlan birtokában lévő részének használt megfelelő visszteher nélkül élvezné. Irányadó tehát a Kúria 39. számú teljesülési határozata, amely szerint akkor, amikor a vevő a zálogjoggal terhelt ingatlant már birtokolja, az eladó a vételárnak bírói kézhezletételét követelheti ós a bíró a fennforgó viszonyok tekintetbevételével kötelezheti a vevőt, hogy a vételárat, mindamellett, hogy a zálogjog fennáll, bírói kézhez fizesse. Ilyen esetben azonban felperes a letétbe helyezett vételárnak részére való kiutalását csak a törlési engedély kiszolgáltatása ellenében követelheti. (C./VII. 2494/1941.) — (174.) Jogszabály, hogy ha kétoldalú szerződésnél az egyik félnek a teljesítéssel elöl kell járnia, a másik fél mindaddig megtagadhatja a tzolgáltatást, amíg az a fél, akinek a teljesítéssel elől kell járnia, a viszontszolgáltatást nem teljesíti. Minthogy az alperes ismételt felhívása ellenére sem a felperes, sem a készfizetői kezes nem voltak hajlandók az alperes által kinyomatni vállalt könyv előállítási költségeinek felét megfizetni, sőt a kezes a további fizetést kifejezetten meg is tagadta, így a fenti jogszabályokra tekintettel az alperesnek kártérítésre alapul szolgáltató teljesítési késedelme abban az esetben sem állott be, ha a könyvnek határozott időpontra kinyomatását felperes ki is kötötte. Az a jogi álláspont, hogy a fizetési kötelezettség a kezest terhelte, és így a főadós fizetési késedelembe nem eshetett, téves, A készfizetői kezesség ugyanis a főadós és kezes részéről egyetemleges fizetési