Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - A gabonakereskedelem szabályozásának jogi problémái

550 séges ; a MÁVAG egyensúlyban van ; a többi üzem pedig felesleget ígér. A feleslegek összesen 33 millió pengőt tesznek ki, s minthogy az Államvasutak hiánya közel 65 millió pengő, az üzemek hiánya végeredményben 32 millió pengő. A személyi járandóságok és nyugellátások emelkedését a közigazgatásnál említett több tényező s a foglalkoztatottság növekedése okozzák. A dologi kiadásoknál a forgalom, illetve a termelés fokozása vezet emelkedésre. Az üzemek kiadásainak növekedését a bevételek növelése — közlekedési üzemeknél a tarifaemelés, termelő üzemeknél a termékek árának emelése következtében — kellőkép ellensúlyozza. A beruházások közül igen nagy jelentősége van az Államvasutak beruházásaira, amelyeknek összege a mult évivel szemben 75 millió pengővel 105 millióra emelkedik. Ez az összeg főképpen járművek beszerzésére, vasútépítésre és a visszakerült másodrendű vasútvonalak elsőrendűsítésére szolgál. A költségvetési jog szempontjából örömmel fogadható egyes alapoknak — a mezőgazdaság megsegítésére szolgáió alap (bolettaalap), vagyonváltság-alap, országos földbirtokrendező-alap, testnevelési alap — megszűnése, illetve a rendes költségvetésbe való olvasztása. A boletta-alap megszűnése következtében a kis földbirtokosok földadójának megtérítése ezután a földmívelésügyi tárcát terheli. Az 1942. évi költségvetésben az Országos Földbirtokrendező Bíróság már nem szerepel. Az 1942. évi költségvetés főösszegei az 1941. évi számokhoz viszonyítva meglehetősen nagy emelkedést jelentenek. Ennek oka azonban, amint azt már említettük, elsősorban a visszafoglalt területek szükségletének számításbavétele s másodsorban rendkívüli viszonyok által indokolt újabb feladatok tömege. Kétségtelen, hogy a fedezet biztosítása a társadalom erős megterhelését jelenti, de a feladatok elhanyagolása — gondoljunk csak a honvédelmi, anyagbeszerzési, közellátási feladatokra — nagyobb kárt okozna a közösségnek, mint az esetleges adómegtakarítás. E mellett a költségvetésből az is megállapítható, hogy nemcsak a jelenlegi, hanem a jövő célok megvalósítása is szem előtt lebegett — így pl. a 10 éves milliárdos mezőgazdasági programm iniciálása, előkészítése s bizonyos mértékben megkezdése vagy az új iparfejlesztési törvény előrevetítése, a munkajog szempontjából oly nagy jelentőségű munkakamarák felállításának terve, stb. Mindezeknek a céloknak megvalósítása s ezen felül a rendes gazdasági életre való visszaállítás a jövő költségvetések feladata lesz. Schmidt Ádám