Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 9. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 1. [r.]
534 Az első világháború óta eltelt idő alatt a magyar jogalkotásban is egyre fokozódó mértékben jutott érvényre a szociális gondoskodásérdekében az állami beavatkozás. Csak néhány példára mutatok rá. A kötelező társadalombiztosításban megvalósuló szociális gondoskodást több törvény előbbre viszi ; kiterjeszteni a biztosítást újabb néprétegekre és újabb biztosítási ágazatokra. Az ipari és a kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907 : XIX. t.-c-ben foglalt szabályozást továbbfejleszti a betegségi és baleseti kötelező biztosításról alkotott 1927 : XXI. t.-c. A társadalombiztosítás újabb ágazatait honosítja meg az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítást megvalósító 1928 : XL. t.-c. Ujabb néprétegekre terjeszti ki a társadalombiztosítás kedvezményeit az 1936 : XXXVI. t.-c, amely a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításáról szól, úgyszintén az 1938 : XII. t.-c, amely a 18. életévüket betöltött férfi gazdasági munkavállalókat vonja be a kötelező öregségi biztosításba s egyúttal falusi népünk régi kívánságát megvalósítva, bevezeti a gazdasági munkavállalók elhalálozása esetére a hátrahagyott család támogatása érdekében a haláleseti segélyt. A munkaviszonyt szabályozó törvények és rendeletek gazdag sorozatából kiragadok néhányat. A gyengébb fél érdekében töri át a szerződési szabadság elvét a kereskedősegédeknek s az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszonyáról szóló 1910/1920. M. E. számú rendelet. A rendeletnek a felmondási időre, próbaidőre, az alkalmazottnak járó végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseitől az alkalmazott hátrányára a szolgálati szerződés el nem térhet. A mezőgazdasági munkások munkaereje jogosulatlan kihasználásának meggátlását célozza az 1923 : XXV. t.-c. Ez a törvény módot nyújtott átmenetileg a gazdasági munkások (napszámosok) legkisebb napszámbérének megállapítására is. Az iparban, valamint némely más vállalatban foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről igyekszik gondoskodni az 1928 : V. t.-c. Ennek szabályai értelmében gyermekkel, fiatalkorúval és nővel tilos olyan munkát végeztetni, amely testi erejét meghaladja, vagy egészségét, testi épségét, erkölcsét, gyermeknek vagy fiatalkorúnak fejlődését veszélyezteti. Ez a törvény a nőknek szülés előtt és után való foglalkoztatását, valamint a fiatalkorúaknak és a nőknek éjjeli munkáját is szabályozza. Szociális és gazdasági szempontok tették indokolttá a gazdasági cselédek szolgálati idejének országos hatállyal egységes szabályozását és pedig akként, hogy a szolgálati időnek lejárta s így a költözködés ideje az esztendőnek enyhébb időjárású szakára essék. Ezt a szabályozást tartalmazza a gazdasági cselédek szolgálati idejéről szóló 1935 : II. t.-c. Sövényházy Ferenc (Folytatjuk)