Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 1. [r.]

530 módozatainak, az ipari termel vények árával és értékesítésével kapcsolatos jelenségeknek, az ipari hitel- és munkásviszonyoknak figyelemmel kísérését és az ily irányban szükséges kormányintézkedések tekintetében való javaslat-tételt. Messzemenő állami beavatkozást valósított meg a szesztermelés és értékesítés terén a szeszegyedáruságról szóló 1938 : XXX. törvénycikk, amely szerint a szesz előállítása, finomítása, értékesítése felett kizárólag az állam rendelkezik. Szociálpolitikai, iparpolitikai és hitelpolitikai szempontok késztették az államot arra, hogy az építkezések terén is hatékonyabban beavatkozzék. Megalkotta az építkezések előmozdítását célzó egyes intézkedésekről és az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezetről szóló 1930 : XLI. törvénycikket Amint ennek a törvénynek indokolása mondja : ,,Az építkezések előmozdítását kétségkívül állami feladattá tette előbb a lakásterme]és hosszabb szünetelése és a menekültek beözönlése által előállott lakásínség, azután a fokozódó munkanélküliség, ami az állam beavatkozásának e téren ma is szomorú sürgősséget ad". Az egyetemességi szemlélet kifejezésre jutott a hitelélet körében alkotott jogszabályokban is. Az államhatalom már nem közönyös a nemzeti vagyon jelentékeny részét kezelő hitelintézetek és biztosító vállalatok mikénti felépítése és működése tekintetében. Hiszen számos külföldi példa mutatta meg és — sajnos — hazai példa is előfordult, amely arra mutatott, hogy jelentékeny hitelintézet vagy biztosító vállalat összeomlása esetében sokszor az államnak kell segítséget nyújtania a megrázkódtatás csökkentése érdekében. Természetes volt tehát a fejlett gazdasági életet élő államoknak az a törekvése, hogy a hitelszervezet biztonságos kiépítését gondozzák. Még a mult világháború idejében nyert létet (1916 : XIV. t.-c.) az ország területén működő pénzintézetek és ezek révén a közgazdaság érdekeinek ápolása és előmozdítása céljából a Pénzintézeti Központ. A Pénzintézeti Központra vonatkozó jogszabályokat több későbbi törvény továbbfejlesztette, a Pénzintézeti Központnak a tagjai felett gyakorolt felülvizsgálati körét későbbi jogszabályok kiterjesztették és 1939 óta (10/1939. P. M. számú rendelet) az Országos Központi Hitelszövetkezet kivételével a Pénzintézeti Központ valamennyi tagja rendes felülvizsgálat alá esik. A biztosító magánvállalatok állami felügyeletét hazánkban az 1923 : VIII. t.-c. valósította meg. Az építőtakaréküzlettel foglalkozó vállalatok állami felügyeletét a hazai tapasztalatok figyelembevételével és a külföldi tanulságoknak is hasznosításával korszerűen oldja meg az építőtakaréküzlet szabályozásáról szóló 1941 : IV. t.-c. Az állam ellenőrző befolyása utat tört a szövetkezeti életben is. A szövetkezeti jogalkotás az utolsó évtizedekben a szövetkezeti központok rendszere felé halad. A tagszövetkezetek a szövetkezeti központ ellenőrzése és felügyelete alatt működnek, a szövetkezeti