Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Hitelszövetkezeti földbérletek jogi szerkezete

490 a magyar-lengyel clearing útján zlotyban köteles megfizetni. Alperes a per tárgyává tett árukat oly időben vette át a felperestől, amidőn még megvolt annak lehetősége és azok vételárát clearingben befizesse, de ez a lehetőség a német-lengyel háború kitörése folytán később megszűnt. A felperes kereseti kérelme ezidőszerint arra irányul, hogy alperes a peres vételárhátralékot a külföldiekkel szemben fennálló pénztartozásokra vonatkozó rendeletek korlátai között pengőben fizesse meg. Az anyagi jogszabályok értelmében a szerződésnek oly kikötéséből, melyet a felek kizárólag az egyik fél érdekében állapítottak meg, ez a fél eltérhet, amennyiben az eltérés nem hátrányos a másik félre. E jogszabály alapján felperesnek az a kérelme, hogy alperes a peres vételárhátralékot az említett rendeletek korlátai között pengőben fizesse meg a felperesnek, alapos, mert az a kikötés, hogy alperes a vételárat a magyarlengyel clearing útján zlotyban köteles megfizetni, a felperesi cég külföldi céghelyére tekintettel, tehát kizárólag a felperes érdekében jött létre, és mert a fizetésnek pengőben igényelt módja az alperesre nem hátrányosabb, amennyiben az alperes clearing útján történő fizetés esetén is a vételárat pengőben fizette volna be a clearingbe. Az a körülmény tehát, hogy a magyar-lengyel clearing működése megszűnt, alperes fizetési kötelezettségének időpontját el nem odázhatja és ugyanily joghatálya valósága esetén sem lehetne az alperes által vitatott annak a körülménynek, hogy a zloty, mint fizetési eszköz időközben megszűnt. (C. IV. 2019/1941.) Ingatlan elidegenítés tudomásul vétele. — (155.) Az, hogy a 75.201/1928. I. M. számú rendelet 3. §-a megengedi, hogy az 1. pontjában meghatározott esetekben a telekkönyvi hatóság mellőzheti az iratoknak a tudomásulvétel kérdésében való határozathozatal végett a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához való küldését és a tulajdonjog bejegyzését elrendelheti, nem azt jelenti, hogy a bíróság hatáskörét is megállapítaná, ebben a kérdésben való döntés tekintetében, hanem csupán azt, hogy e jogszabály az eseteknek községi bizonyítvány alapján röviden és egyszerűen elintézhető nagy többségénél nem tartja szükségesnek a tudomásulvétel, vagy ennek megtagadása kérdésében való döntést, hanem enélkül a jogszabályban megjelölt igazolás mellett is megengedi a tulajdonjog bekebelezését. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az illetékes közigazgatási hatóság az elidegenítő jogügyletet akár az elővásárlási jog gyakorlása, akár a tudomásulvétel megtagadása szempontjából — a tulajdonjog bekebelezése után is — törvényes hatáskörében eljárás alá ne vonhassa. (C. V. 398/1941.) Jelzálogjog. — (156.) A joggyakorlat szerint ugyan a bevett és elismert vallásfelekezetek istentiszteletére szolgáló ingatlanokat végrehajtás alá vonni nem lehet, nincs azonban a magyar jogban olyan jogszabály, mely a vallási célokra szolgáló ingatlan vagyont teljesen és feltétlenül forgalmon kívülivé vagy elidegeníthetetlenné és meg nem terhelhetővé nyilvánítaná. A 81. sz. t. ü. h. idevonatkozóan csupán a római és görögkatolikus egyházak tulajdonában álló ingatlanokra mondja ki, hogy a kielégítési végrehajtásnak az ingatlan állagára való elrendelése esetén a telekkönyvi hatóság a végrehajtási zálogjog bekebelezése iránti megkeresését az 1881 : LX. t.-c. 136. §-ának 2. bekezdése értelmében telekkönyvi akadály miatt megtagadni köteles. Ez a terhelési s esetleg elidegenítési tilalom azonban nem feltétlen, hanem csupán viszonylagos jellegű. Nincsen tehát olyan feltétlen terhelési és elidegenítési