Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Hitelszövetkezeti földbérletek jogi szerkezete

491 tilalom, mely az izraelita vallásfelekezet ingatlan vagyonának ügyleti alapon való megterhelését kizárná és így e vallásfelekezet isteni tiszteletének céljára szolgáló ingatlan is csupán végrehajtási tilalom alatt áll, de nincs kizárva annak lehetősége, hogy maga a hitközség ezt az ingatlanát jogügyleti úton saját elhatározásából és az előírt formák betartása mellett megterhelhesse. Ekként a jogügyleti úton szerzett jelzálogjog tekintetében a törlési kereset elutasítandó volt. Bár az ekként érvényben maradó jelzálogjog alapján a templomi jelleg fennállása alatt a jelzálogból bírói, illetve végrehajtási úton kielégítést nyerni nem lehet s így egyelőre a jelzálogjognak legfontosabb kelléke nem érvényesíthető, mégis helyes ez az álláspont azért, mert törvényes elidegenítési és terhelési tilalom hiányában és a jelzálogjogot engedélyező ügylet érvényessége mellett pusztán az a körülmény, hogy ez a jelzálogjog egyelőre nem töltheti be rendeltetését és az ingatlan egyelőre árverés alá nem kerülhet, nem teszi indokolttá az egyébként jogérvényes ügylet alapján megszerzett jelzálogjog törlését. A most fennálló viszonyok ugyanis csupán ideiglenes végrehajtási korlátozást vonnak maguk után, ez pedig nem jelent olyan abszolút hatályú törvényes elidegenítési és terhelési tilalmat, amelyre a P. H. T.-ban 30. szám alatt felvett 74. számú teljesülési határozatban kinyilvánított jogszabályok alkalmazhatók volnának. (C. V- 2039/1941.) — (157.) A kért előjegyzéssel biztosított követelés tárgya a kérelem alapjául szolgáló könyvkivonat tartalma szerint építési tervvázlat, tervezet és költségvetés készítésének, kiírási műveletnek, ajánlatok felülbírálásának, szerződések megkötésének, kiviteli rajzoknak, művezetésnek és ellenőrzésnek díja. Építésznek vagy építőmesternek e ténykedéseit nem lehet kereskedelmi ügyletnek tekinteni még akkor sem, ha cége be van jegyezve, mert ami az építtetést illeti, kereskedelmi ügyletek a K. T. 259. §-ának 1. pontja és 260. §-a értelmében csupán az építési vállalkozónak üzlete körében végzett anyagszállítási és munkateljesítési ügyletei, míg a fent felsorolt ténykedések nem tartoznak a vállalkozó kereskedelmi üzletének folytatásához s így ezekre a K. T. 260. §-ának 1. bekezdése nem vonatkoztatható. A Trts. 88. §-ának c) pontja szerint pedig könyvkivonat alapján csak akkor van helye jelzálogjog előjegyzésének, ha a könyvek bizonyító erővel bírnak és a K. T. 31. §-a értelmében a kereskedelmi könyveknek bizonyító erejük csak kereskedelmi ügyletekből eredő perekben s így csak kereskedelmi ügyletek tekintetében van. A bemutatott könyvkivonat alapján tehát amelyben nem kereskedelmi ügyletekből eredő követelések vannak az adós terhére írva, nem lehet jelzálogjogot előjegyezni. (C. V. 2130/1941.) Köztartozás sorozása. — (158.) A 24.000/1929. I. M. sz. rendelet 16. §-ának 5. bekezdése értelmében — az elárverezett ingatlan vételárának bírói felosztásánál — a törölt jelzálog ranghelyén kielégítés akkor szerezhető, hogyha a törölt jelzálog ranghelyén a kielégítési sorrend megállapítása előtt új jelzálogot alapítottak, vagy ez iránt a telekkönyvi hatósághoz a kellően felszerelt kérvényt beadták. A 16.400/1933. M. E. sz. rendelet 6. §-a a köztartozások biztosítására bejegyzett jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogát a jelzálog tulajdonosától megvonta és azt a kir. kincstárra ruházta és annak gyakorlását akként szabályozta, hogy az ily jelzálogjog törlésével kapcsolatban a községi elöljáróság, vagy az illetékes adóhivatal egyúttal