Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 8. szám - Hitelszövetkezeti földbérletek jogi szerkezete
484 Hitelszövetkezeti földbérletek jogi szerkezete A K. T. 235. §-ának rendelkezése folytán a szövetkezeti tagok szabadon kiléphetnek a társaságból a törvény, illetve az alapszabály korlátai között. A meghatározott időre szóló, kötelező szövetkezeti tagságot a magyar jog nem ismeri. Ez egyik oka annak, hogy a szoros értelemben vett földbérlő-szövetkézetek nálunk nem honosodhattak meg. A bérlet ugyanis kivétel nélkül meghatározott időre szól és gazdaságilag lehetetlen olyan földbérlő-szövetkezet, amelyből a tagok a bérlet lejárta előtt kiléphetnek. Érdekesen hidalták át ezt a jogi nehézséget az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek az ú. n. földbérlő-szakcsoporti szervezet létesítésével, amellyel lehetővé tették, hogy ma már sok ezer hold terület kishaszonbérlő kezében van. A hitelszövetkezeti alapszabály 31. §-a szerint u. i. a hitelszövetkezet saját kebelében a tagok sorából termelő, vállalkozó vagy elárusító szakcsoportot alakíthat azzal a korlátozással, hogy üzletkörét nem tagokra ki nem terjesztheti. A szövetkezet ennek a rendelkezésnek alapján megszervezett földbérlő-szakcsoportba tömöríti azután a tagok sorából a bérletre érdemeseket s így valósítja meg az elérni kívánt gazdasági célt. A gyakorlati életben a megoldás akként történik, hogy a hitelszövetkezet megköti a tulajdonossal a haszonbérleti szerződést, vele szemben tehát csak a hitelszövetkezet kerül közvetlen jogviszonyba. Ezt megelőzi a hitelszövetkezet keretén belül a bérlőtagok jelentkezése az „előjegyzési ív" aláírásával, követi a szakcsoport megalakítása s abba a bérlőtagok belépése (a szakcsoporti „szabályzat" elfogadásával). Az „előjegyzési ív" nem csupán a tagok jelentkezését szolgálja és tartalmazza azokat az adatokat, amelyek alapján a jelentkező igényjogosultsága, rátermettsége és anyagi ereje bírálható el, hanem abban a jelentkezők megbízást adnak a hitelszövetkezetnek a haszonbérleti szerződés megkötésére és vállalják a szövetkezettel szemben a szavatosságot a megkötendő szerződésből származó kötelezettségekért. Kötelezően kijelentik továbbá, hogy a hitelszövetkezetnek magukat alávetik a földbérletre vonatkozó intézkedéseik tekintetében és beleegyeznek már előre a szakcsoport megalakításába is. A tagoknak földbérletre való jelentkezése tehát részben megbízási szerződés, de ezenfelül előszerződés a jövőben megalakítandó szakcsoportra vonatkozóan. Ha a szövetkezet megköti a haszonbérleti szerződést, ezzel létrejön a jogviszony a tulajdonos és hitelszövetkezet között. Ezt követően a szakcsoport megalakítása, ül. a szabályzat megalkotása szabályozza a jogviszonyt a hitelszövetkezet és a szakcsoport, valamint az abba tömörült tagok között, ideértve a szakcsoport tagjainak egymáshoz való viszonyát is. A hitelszövetkezetnek a bérlő-szakcsoporthoz való viszonyát vizsgálva azt látjuk, hogy sem Kt., sem a hitelszövetkezeti törvény nem tesz különbséget ilyen vagy olyan célból tömörült tagok és