Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Hitelszövetkezeti földbérletek jogi szerkezete

485 oda nem tartozók között, hanem a hitelszövetkezetet, mint kereskedelmi társaságot egységes egésznek tekinti. Következik ebből, hogy a szakcsoport szervezete csak befelé, a tagok egymásközti viszonyában jelentős. A bérlő-szakcsoportnak harmadik személyek irányában nem lévén semmiféle jogi önállósága (még kevésbbé jogi személyisége), a földbérlettel kapcsolatos ügyek intézése is a hitelszövetkezet közgyűlésének és igazgatóságának a hatáskörébe és felügyelőbizottságának ellenőrzése alá tartozik ; ugyanezen okból földbérleti ügyben is az igazgatóság képviseli a szövetkezetet, illetve a szakcsoportot. Ha már most a szövetkezet belső jogviszonyát tekintve a bérlőszakcsoport jogi helyzetét kívánnók megállapítani, akkor kínálkozik az a megoldás, hogy azt társaságnak minősítsük. Mivel pedig a törvény kereskedelmi társaságoknak csak szigorúan előírt alakban létesített egyesületeket tekint, csakis magánjogi társaságról lehet szó. Magánjogi társasági szerződés szerint a tagok kötelesek valamely közös cél érdekében közreműködni. A közös cél: a földnek haszonbérletként való megszerzése és használata meg volna, sőt a közreműködés is megállapítható a szerződés megkötése, illetve a szakcsoport megalakulása előtt az előjegyzési íven adott megbízással ; később már kevésbbé, mert a külön-külön gazdálkodó kisbérlők általánosságban keveset dolgoznak egymás érdekében. Bizonyos fokú közreműködés mégis megállapítható a gazdálkodás folyamán is. Rendszerint u. i. megállapított közös terv szerint folyik az elkülönített gazdálkodás, közös a legelő használata (közösen beszerzett és tartott apaállatokkal), sőt a szabályzat értelmében közös lehet a vetőmag, gépek stb. beszerzése és használata és esetleg az értékesítés is. Mindezek figyelembevételével talán nem alaptalan a bérlő-szakcsoportokkal kapcsolatban magánjogi társaságról beszélni. A szakcsoport szervezetét egyébként a szabályzat állapítja meg, ez intézkedik a szakcsoport közgyűléséről (amely kizárólag a bérlők sorából alakul), továbbá a szakcsoport elöljáróságáról (amelyben a többséget a szövetkezet igazgatósága jelöli ki), továbbá a felügyelőről, aki szintén az igazgatóság megbízottja. Igen érdekes földbérletes hitelszövetkezetnél a szakcsoportba tartozó tagok felelősségének, a kilépési jognak s ezzel kapcsolatban a felelősség megszűnésének szabályozása. A hitelszövetkezeti tag az 1898 : XXIII. t.-c. 15. §-a alapján a szövetkezet kötelezettségeiért üzletrésze névértékének ötszörös összege erejéig felelős. Ez a felelősség egyetemleges, de közvetett és feltételes. Ez vonatkozik valamennyi tagra. A bérlőtagok azonban ezenfelül a szabályzat alapján a haszonbérletből folyó minden kötelezettségért a szövetkezettel szemben egymásért teljes és egyetemleges vagyoni szavatossággal tartoznak. Ez a felelősség korlátolt, de nem a jegyzett üzletrészek ötszöröse erejéig terjed, hanem a haszonbérlettel kapcsolatos tartozásokra vonatkozik. Erre a felelősségre az 1898 : XXIII. t.-c. 16., 42. és 45. §-ai, valamint a K. T. 231. és 232. §-ai nem vonat-