Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

32 jutott. Ennek eldöntésénél jelentősége lehet annak, hogy az alperes ezeket a beruházásokat üzemében használja-e ? A beruházások ugyanis, mint kizárólag iparűzést lehetővé tevő berendezések, csupán iparűzés céljára való felhasználás esetén jelentenek vagyoni előnyt. A tényállás szerint az alperes laboratóriuma a felperes részéről teljesített beruházások előtt nem volt alkalmas fotocellák üzemszerű előállítására, csupán kísérletezésre és meglévő hibás darabok kijavítására. A beruházások megtörténte után megkezdődött az üzemszerű gyártás és az alperes az üzem teljesítőképességét teljesen kihasználta, mert nagy megrendelései voltak. Annak elbírálásánál, hogy a beruházások jelentettek-e az alperes részére vagyoni előnyt, nincs jelentősége annak, hogy az alperes az iijonnan létesített helyiségek, berendezések és felszerelések használatát utóbb abbahagyta. Kétségtelen ugyanis, hogy az alperes a használat alatt az új berendezések segítségével végzett tevékenységével olyan vagyoni előnyt szerzett, aminek értéke legalább is felérő azzal, amit az alperesnek a beruházások által elért gazdagodásaként kell megállapítani s amikhez ezek nélkül a beruházások nélkül nem jutott volna. A megtérítendő vagyoni előny értéke szempontjából irányadó az, hogy az anyagi jogszabályok értelmében a megtérítési kötelezettség csak a gazdagodás mértékéig terjedhet, a gazdagodás mértékét pedig csak az az értékemelkedés adhatja meg, amely a teljesített beruházások eredményeként állott elő. (C. IV. 4063/1940.) Verseny. — (4.) Az alperes által folytatott bútorüzletnek nincs meg az a jellege, amit a 33.340/1936. K. M. sz. rendelet 1. §-a az „Áruház" vállalat jelző jogos használatához megkíván. A ,,Bútorház" vállalat jelző pedig nem tekinthető minőségjelzőnek, hanem közönséges értelme szerint egyértelmű a „Bútoráruház" vállalat jelzővel. És mert ilyképpen az alperes által használt „Bútorház" cégszöveg a valóságnak meg nem felel s a vállalat terjedelme tekintetében megtévesztésre és a kelendőség fokozására is kétségtelenül alkalmas, alperes a Tvt. 2. §-ába ütköző ennek a cselekménynek abbahagyására kötelezendő. (C. IV. 4012/1940.) — (5.) Peres felek Mérőműszerüzem S. R. és Társa be nem jegyzett cég alatt közös vállalkozást folytattak, majd a társas viszonyt akként bontották fel, hogy felperes az egymásközt tartott árverésen megvette az üzemet a Mérőműszerüzem cégtoldat használati jogával együtt. Az alperes a telefonkönyvnek azon az oldalán, amelyen a betűrendes lajstrom van Mérőműszerüzem néven a felperes telefonszáma szerepel, a lajstrombetűnél jóval nagyobb betűkkel a lajstromoszlopok alján következő szövegű hirdetést tette közzé : „S. R. Autó- és üzemi műszerek gyártása és javítása, .... ker., -u sz. Tel.: ". Kétségtelen, hogy annak, aki a Mérőműszerüzem telefonszámát akarja a betűrendes lajstromból kikeresni, szemébe ötlik S. R. nagyobb betűs hirdetése, és mert S. R. neve a régi cégszövegben is szerepelt, abban a tudatban, hogy a keresett vállalatot megtalálta, a betűrendes névsort már meg sem nézi, annál kevésbbé, mert az alperesi hirdetéshez mutató nyíl arra enged következtetni, hogy olyan telefonelőfizetőnek a hirdetését találta meg a kereső, aki a névjegyzékben itt szerepel. Ez természetesen arra vezethet, hogy a felperes olyan rendeléstől esik el alperes javára, amelyet e hirdetés nélkül felperes kapott volna meg. Az pedig, hogy a hirdetésnek ezt a módját az alperes verseny célzatból választotta, kézenfekvő. A megrendelés, vagy vevőszerzésnek ez a