Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

33 módja ilyként a jóerkölcsökbe és az üzleti tisztességbe ütközik és ezért meg nem engedhető. (C. IV. 3714/1940.) — (6.) A röpcédula az árut így hirdeti : „V szabadalmazott szagtalan faszén vasaló, kihúzható tűzkosárral". a rajta lévő ábrának a szabadalom tárgyát nem képező szabályozójára egy nyíl mutat, amely mellett a „szabályozó" szó áll; a vasaló előnyeiül a nyomtatvány felsorolja a szagtalan égést azzal, hogy a faszén alulról ég, továbbá azt, hogy a vasaló hőfoka szabályozható, a szabályozó kürtő elforgatásával. Ennek a hirdetésnek kétségkívül azt az értelmet kell tulajdonítani, hogy a szabadalom a vasalónak az égés szabályozására, az égéstermék eltávozására, az égés szagtalanságának elérésére rendelt részére is kiterjed. Ez pedig nem való. Az a viszont elárusító tehát, aki ezt a röpcédulát látta, abban a hiedelemben, hogy a most tárgyalt alkatrészt más a vasalóján nem alkalmazhatja, az ilyennel felszerelt vasalók közül csak az alperes által forgalombahozottat meri árusítani, mást nem. Ez a híresztelés tehát a valóságnak meg nem felelt, megtévesztésre is, de az alperesi áru kelendőségének fokozására is alkalmas, ezért a Tvt. 2. §-ába ütközik. (C. 4067/1940.) — (7.) A felperes által sérelmezett alperesi hirdetőtáblán az alperes a felperes áruját olcsóbb áron hirdeti, mint ahogy azt a felperes fióküzletei forgalomba hozzák. Felperesnek szóbar>lévő áruja árvédelem alatt nem áll, következőleg ú. n. tiltott árrombolás hiányában az alperes cselekménye — minthogy az árut a hirdetett áron ki is szolgáltatta — megengedett versenycselekmény, mert az alperes a felperesi árakat megtartani akkor sem köteles, ha üzlete a felperes fióküzlete mellett van. Azt a hátrányt tehát, amely az alperes olcsóbb árusítása folytán a felperes vállalatára hárulhat, mint a szabad verseny következményét a felperesnek viselnie kell. A felperes az alperesi hirdetőtáblának azt az állítását is kereset tárgyává tette, hogy a hirdetett áru „csak itt ilyen olcsón" kapható. Ez a kitétel nem puszta hangzatos szólam, mert az áru szokásos árának és az alperesi kedvezményes árnak számszerű feltüntetésével és szembeállításával határozott állítást tesz, amelyet a vevőközönség nagyrésze komolynak és valónak tekinthet, annál is inkább, mert az alperes üzlete szomszédságában lévő felperesi fióküzletnél ilyen kedvezményes árhirdetés nem látható. Azt pedig az alperes a perben bizonyosnak jelentette ki, hogy ilyen, sőt nagyobb árkedvezményt, más versenytárs is nyújthatott és hogy 10—20%-os kedvezményt a felperes is adott. E szerint az alperesnek az az állítása, hogy a kérdéses áru a hirdetett áron csak nála kapható, valótlan. Az alperesnek ez a cselekménye a Tvt. 2. §-ába ütközik. (C. IV. 3785/1940.) — (8.) A per tárgyává tett hirdetmény valótlan tartalommal közölt iparügyi miniszteri rendeletre hivatkozva búálja a nyomdával nem rendelkező iparűzőknek nyomtatványrendelést felvevő tevékenységét és a közönséghez figyelmeztetést intézve, feljelentéssel fenyeget. Ennek a hirdetménynek az a hatása kézenfekvő, hogy a közönség tartózkodik a nyomdával nem rendelkező felperesnél való nyomtatványrendeléstől és ebből a körülményből alapos következtetés vonható arra, hogy a felperes sokszorosító ipari tevékenységét a panaszolt hűdetmény folytán valóban szüneteltetni kénytelen volt. Az alperes tehát a felperes sokszorosító iparának az alperes versenycselekménye okozta kényszerű szüneteltetése idején elmaradt hasznát is megtéríteni tartozik. (C. rVT. 3978/1940.) Közkereseti társasé?. — (9.) A K. T. 88. § szerint a közkereseti társaság tagjai a társasági kötelezettségekért egész vagyonukkal egyetemleg felelősek. 3