Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Az új görög polgári törvénykönyv általános része és kötelmi joga. 2. [r.]

466 A kezes a főadós kötelezettségének minden változásáért is felel, így különösen a főadós vétkességének és késedelmének következményeiért is (art. 851.). Aki munkavállalóért, vagy vállalkozóért kezeskedett, szabadul a kezesség alól, ha a hitelező (munkaadó, vagy megrendelő) elmulasztotta a kellő felügyeletet és ez okozta, vagy növelte a kárt (869. art.). Szerintem ez a kárelhárítási és enyhítési kötelezettségből amúgy is folyik. A XXXIV. fejezet az abstract fizetési Ígéretről és tartozáselismerésről, a XXXV. fejezet az utalványról szól. A 876. art. szerint az utalvány csak írásbeli lehet. Az utalványozott elfogadásából eredő kötelezettség a MMT. 1701. §-sal egyezően 3 év alatt évül el (879. art.). A XXXVI. fejezet a bemutatóm szóló papírokról rendelkezik. Bemutatóra szóló papírok forgalomban levő kamatszelvényei érvényesek maradnak akkor is, ha a főkötelezettség már megszűnt, vagy a kamatfizetési kötelezettséget megszüntették, vagy módosították is(897. art.). Bemutatóra szóló papírt csak maga az adós tehet névre szólóvá, a mindenkori hitelező nem és nem is követelheti az adóstól, hogy az alakítsa át (900. art.). A XXXVII. fejezet szabályozza a dolgok felmutatását. A XXXVIII. fejezet szabályozza az alaptalan gazdagodást. A 906. art. szerint nem lehet visszakövetelni a tartozatlan fizetést, ha annak teljesítését a jog nem kívánta ugyan meg, de a teljesítés különleges erkölcsi kötelezettség folytián, vagy a teljesítő rangja, társadalmi állása követelményeként teljesíttetett. (Noblesse obiige!) A XXXIX. fejezet szól a tilos cselekményekről. Mint már a 334. art.-nál is említettem, a görög jog a munkaadót, a megbízót a culpa in eligendora való tekintet nélkül teszi felelőssé megbízottjáért, vagy alkalmazottjáért. Ezt a 922. art. a tilos cselekmény szabályozásánál újra kifejezetten említi, ellenben, aki törvénynél fogva köteles másra felügyelni (gyám, gondnok, szülő) vagy aki szerződéssel vállalt felügyeletet, csak culpa in inspiciendo esetén felel. A görög kódex 926. art. egyezik a MMT. 1722. § 1. bekezdésével, de nem ismeri a MMT. 1722. § 2. bekezdését. Szerintem a görög szabályozás jobb. A tömegmozgalmak során elkövetett cselekményekre nem felelőtlenséget kell biztosítani, hanem a magánjognak is meg kell tennie annyit, amennyi 'e téren éppen tőle telik.20 20 Mit tehet a magánjog az illegális tömegmozgalmak ellen? Lényegében ugyanazt, mint a büntetőjog: szankciókat fűz hozzá. S ezeknek a szankcióknak az egyik célja is azonos a büntetőjogéval, t. i. generálprevenció. Ha nem is értek mindenben egyet Marton Géza professzor úrral, — különösen arra nézve nem, hogy a kártérítés vétlen cselekménynél is* preventív jellegű lehetne — a vétkességi kártérítésre nézve ebben feltétlenül igaza van. Ám ha a kártérítés egyik — Marton szerint legelső — oka éppen a prevencióban rejlik, mit mondjunk a MMT 1722. §-ról, melyet pedig már a mai bírói gyakorlatunk is követ? Ha a sanctio: preventio, akkor a sanctio alóli mentesség ígéretének törvénybeiktatása a tömegizgalmak zavarosában halászó elemeknek magna chartája és salvus conductusa. Contra-preventio. A tömegizgalmakkal kapcsolatban a szankciókat nem enyhíteni, hanem szigorítani kellene. Elismerem, hogy kivételesen lehetnek ideális forradalmárok is, a károkat azonban akkor sem ezek, hanem a mögöttük megbúvó, hátvédben menetelő felelőtlen elemek okozzák. Ezeket igazán kár kímélni és hiztatni. A bírói gyakorlatra lásd MD. XX. köt. 62., eset i— Kúria P. VI. 1335/1926. sz. Marton Géza álláspontjára: Magyar jogászegyleti előadások és egyéb értekezések, IV. (1936. évi) kötet, 4. szám, 582. old. és V. (1937. évi) 1. szám, 142. old.