Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Az új görög polgári törvénykönyv általános része és kötelmi joga. 2. [r.]

467 A tilos cselekményből eredő követelések öt év alatt évülnek el (937. art), de a kártérítésre kötelezett ez idő után is köteles a jogalapnélküli gazdagodás szabályai szerint kiadni azt, amihez a tilos cselekmény útján jutott. (938. art.) A görög törvény nem is említi a vétlen károkozást, a tárgyi felelősséget. Igaz, hogy a vétkes cselekményekről szóló fejezetet bevezető 914. art. szövegezése olyan, hogy az a MMT. 1709. § esetem felül a MMT. 1737. § eseteit is magában foglalja, vagy legalább is így értelmezhető, amennyiben csak annyit mond, hogy „aki másnak a törvény ellenére kárt okoz, köteles azt jóvátenni", ez alá pedig egyaránt eshet az az eset, mikor a jogvédte érdeken esett sérelmet „jogellenesen és vétkesen" sértik, mint az, amikor „jogellenesen, de vétlenül" sértik meg és igaz az is, hogy a görög törvény a mi szerintünk vétlen kártételnek MMT. 1738. § szerinti esetét (actio de posito ac suspenso) a 925. art.-ban, az 1739. § esetét (állattartó szavatossága) a 924. art.ban a tilos cselekmények között, tehát quasi delictumként szabályozza, ámde ez szerintem nem elég. A vétlen kártételek ugyanis ezek úgy számban, mint a gazdasági élet egésze szempontjából értékben is csak elenyésző csekély részét alkotják. Az 1740. és 1743. §-nak megfelelő art. hiánya is pótolható volna a 924—25. art.-ból vont közeli joghasonszerűség útján, ámde a vétlen kártétel eseteinek számban és gazdasági jelentőségben túlnyomó részét a MMT. 1741. § alá eső esetek: a veszélyes üzemek okozta károk teszik. Ezt a görög kódex meg se.m említi.21 A kötelmi jog utolsó, XL. fejezetét a hitelezőket károsító ügyletek szabályozása tölti ki. Ez szerintem a különben kiváló kódexnek leghiányosabb része. Már a bevezető 939. art. szerint a hitelezők csak az adós elidegenítő ügyleteit támadhatják meg (a fordítás szerint: tout expropriation effectuée). Ezek szerint tehát nem volna megtámadható a tarozáselvállalás, kezesség, adóssáercsinálás, joglemondás, szándékos pervesztés, joggyakorlás feladása, derelictio azzal a szándékkal, hogy a tárgyat harmadik személy nyomban elfoglalja, elévülési határidő szándékos eltelni hagyása stb. még akkor sem, ha az ezek révén jogot szerzett harmadik személy tudta, hogy az adós ezzel hitelezőit megkárosítja. De még tovább megy az enyheségben a részletes szabályozás. A 940. art. 1. bek. kimondja, hogy örökség, vagy hagyomány visszautasítását nem lehet az előző art. alkalmazása szempontjából elidegenítésnek tekinteni (lásd ezzel szemben ami Csődtörvényünk 28. § 1. pontjának ellenkező szabályát!). A 940. art. 2. bek. szerint a datio in solutum elidegenítő ügyletnek tekintendő ugyan, ellenben a lejárt tartozás kifizetése nem. Ha tehát az adós (aki 21 Lehet, hogy a német Reichshaftpflichtgesetz, vagy a vasutak, gyárak felelősségét szabályozó svájci Haftpflichtgesetz-ek és Ausdehnungsgesetz vom 26. Apr. 1887. mintájára a veszélyes üzemből eredő felelősséget külön törvényben kívánja szabályozni.. Mint említettem, az előttem fekvő fordítás .az öröklési jogot és a záró rendelkezéseket nem tartalmazza. Csak ez utóbbiak között lehetne a mi kérdésünkre utalás. — Ha külön törvény nincs, úgy a most tárgyalt hiány súlyos hibája a kódexnek.