Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Az új görög polgári törvénykönyv általános része és kötelmi joga. 2. [r.]

467 A tilos cselekményből eredő követelések öt év alatt évülnek el (937. art), de a kártérítésre kötelezett ez idő után is köteles a jogalap­nélküli gazdagodás szabályai szerint kiadni azt, amihez a tilos cse­lekmény útján jutott. (938. art.) A görög törvény nem is említi a vétlen károkozást, a tárgyi fele­lősséget. Igaz, hogy a vétkes cselekményekről szóló fejezetet bevezető 914. art. szövegezése olyan, hogy az a MMT. 1709. § esetem felül a MMT. 1737. § eseteit is magában foglalja, vagy legalább is így értel­mezhető, amennyiben csak annyit mond, hogy „aki másnak a törvény ellenére kárt okoz, köteles azt jóvátenni", ez alá pedig egyaránt eshet az az eset, mikor a jogvédte érdeken esett sérelmet „jogellenesen és vétkesen" sértik, mint az, amikor „jogellenesen, de vétlenül" sértik meg és igaz az is, hogy a görög törvény a mi szerintünk vétlen kár­tételnek MMT. 1738. § szerinti esetét (actio de posito ac suspenso) a 925. art.-ban, az 1739. § esetét (állattartó szavatossága) a 924. art.­ban a tilos cselekmények között, tehát quasi delictumként szabá­lyozza, ámde ez szerintem nem elég. A vétlen kártételek ugyanis ezek úgy számban, mint a gazdasági élet egésze szempontjából értékben is csak elenyésző csekély részét alkotják. Az 1740. és 1743. §-nak meg­felelő art. hiánya is pótolható volna a 924—25. art.-ból vont közeli joghasonszerűség útján, ámde a vétlen kártétel eseteinek számban és gazdasági jelentőségben túlnyomó részét a MMT. 1741. § alá eső ese­tek: a veszélyes üzemek okozta károk teszik. Ezt a görög kódex meg se.m említi.21 A kötelmi jog utolsó, XL. fejezetét a hitelezőket károsító ügyle­tek szabályozása tölti ki. Ez szerintem a különben kiváló kódexnek leghiányosabb része. Már a bevezető 939. art. szerint a hitelezők csak az adós elidegenítő ügyleteit támadhatják meg (a fordítás szerint: tout expropriation effectuée). Ezek szerint tehát nem volna meg­támadható a tarozáselvállalás, kezesség, adóssáercsinálás, joglemon­dás, szándékos pervesztés, joggyakorlás feladása, derelictio azzal a szándékkal, hogy a tárgyat harmadik személy nyomban elfoglalja, elévülési határidő szándékos eltelni hagyása stb. még akkor sem, ha az ezek révén jogot szerzett harmadik személy tudta, hogy az adós ezzel hitelezőit megkárosítja. De még tovább megy az enyheségben a részletes szabályozás. A 940. art. 1. bek. kimondja, hogy örökség, vagy hagyomány visszautasítását nem lehet az előző art. alkalma­zása szempontjából elidegenítésnek tekinteni (lásd ezzel szemben ami Csődtörvényünk 28. § 1. pontjának ellenkező szabályát!). A 940. art. 2. bek. szerint a datio in solutum elidegenítő ügyletnek tekintendő ugyan, ellenben a lejárt tartozás kifizetése nem. Ha tehát az adós (aki 21 Lehet, hogy a német Reichshaftpflichtgesetz, vagy a vasutak, gyárak felelős­ségét szabályozó svájci Haftpflichtgesetz-ek és Ausdehnungsgesetz vom 26. Apr. 1887. mintájára a veszélyes üzemből eredő felelősséget külön törvényben kívánja szabá­lyozni.. Mint említettem, az előttem fekvő fordítás .az öröklési jogot és a záró ren­delkezéseket nem tartalmazza. Csak ez utóbbiak között lehetne a mi kérdésünkre utalás. — Ha külön törvény nincs, úgy a most tárgyalt hiány súlyos hibája a kódexnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom