Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Az új görög polgári törvénykönyv általános része és kötelmi joga. 2. [r.]

461 art. korlátját és mindig megengedi az eladónak a kicserélést, ha az a vevőre nem nyilvánvalóan hátrányos. De odáig, mint az Entw. 32. §, hogy t. i. az átlagos, normális esetben a vevő csak hiánymentes dolgokra való kicserélést kérhessen, nem megy el. A kicserélés jogát, mely a BGB. és MMT.-ben még egyoldalú, az OR.-ben még szük korlátok között mindkét oldalú jog, korlátok nélkül kétoldalúvá tette ugyan, de nem tette kizárólagossá, meghagyta fajlagos szolgáltatásnál is a két aedilisi kereset mellett álló vagylagos jognak. Az 561. art. kimondja, hogy a kellékszavatosság szabályait megfelelően kell alkalmazni az adás-vevés, vagy a csereügylet során tett más kikötésekre is. A továbbiakban a fejezet tárgyalja a mi jogunktól nem lényegben eltérően a próbára való vételt és a visszavásárlási jogot. Az elővásárlási jogot azonban nem említi. A cseréről egy art. szól és kimondja, hogy arra a vétel szabályait kell megfelelően alkalmazni (573. art.). A XV. fejezet szabályozza a dologbérletet. Az, 593. art. 2. bek. a MMT. 1499. § 2. bek. szabályát azzal egészíti ki, hogy az albérletbeadót az albérlő vétkességéért való felelősség alól nem mentesíti az, hogy a főbérlő kifejezetten hozzájárult az albérletbeadáshoz. Az 597. art. szerint bérnemfizetés esetén nem kell ugyan a felmondás előtt a bér megfizetésére póthatáridőt adni, mint a MMT. 1509. § utolsó bek. szerint, viszont a bérnemfizetés miatti felmondás hatályát a bér utólagos megfizetése megszünteti, bármikor történjék is az a felmondási határidőn belül. A bérnemfizetés miatti felmondás határideje egy évet meghaladó bérlet, esetén egy hó, egy éven alóli bérlet esetén 10 nap; hogy ennek a. hó végére kell szólnia, az nincs kimondva. Sem a MMT. 1509. §-át (mely megfelel a korábban érvényben volt 2222/1931. M. E. sz. rendelet szabályainak), sem a görög kódex 597. art.-át nem tartom helyesnek. A görög kódex hangsúlyozza az Akademie für deutsches Recht munkálatainak figyelembevételét. Már pedig ezek szelleme igen erélyesen hansúlyozza a Leistungsgefahrdung-ot. Nézetem szerint a mostani budapesti lakbérleti szabályrendelet a helyes, mely a ,,dies interpellat pro homine" alapján állva sem megintést nem követel meg, póthatáridőt nem ír elő, sem az utólagos bérfizetésnek felmondást hatálytalanító hatályát nem ismeri. A görög kódex azonban annyira megy, hogy a budapesti lakbérleti szabályrendelet előírásainak megfelelő, tehát a kódex 597. art.-ával ellentétes szerződést 598. art.-ában még semmisnek is nyilvánítja. A 602—603. art. szerint a bérlőnek beruházások és a bérbeadónak rongálások és helyre nem állított alakítások iránti keresetei a bérlet végétől, illetőleg a visszabocsátástól számított hat hó alatt elévülnek. A 605. art. szerint a bérbeadó törvényes zálogjoga csak az albérlők, házastárs és a bérlővel egy háztartásban élő gyermekek behozott ingóira terjed ki, de nem terjed ki harmadik személyek ingóira még akkor sem, ha a bérbeadó ezeket jóhiszemben a bérlőéinek tarthatta. Ezzel szemben a bérbeadó törvényes zálogjoga nem szűnik meg azzal, hogy a törvényes zálogjog tárgyait kiviszik a bérlemény területéről. Ha a bérbeadó a kiviteltől számított egy hónap alatt a törvényszék