Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Az új görög polgári törvénykönyv általános része és kötelmi joga. 2. [r.]

462 elnökének felhatalmazása alapján ezeket lefoglalja, vagy zár alá veszi és az árverésig őrizetben tartja, törvényes zálogjoga fennmarad (van tehát interdictum recuperandae possessionis is!). Áthelyezett köztisztviselő határozott időre szóló bérletét is felmondhatja úgy, mintha határozatlan időre szólt volna (613. art.), azaz legfeljebb három hónapra (609. art. utolsó bek.), naptári évnegyed végére. Haszonbérletre nézve ez nem áll (628. art. 2. bek.). Ha a bérleti szerződés kelettel ellátott írásbeli formába van foglalva: Kauf brieht nieht Miete; ha ilyen írás nincs: Kauf bricht Miete, mely esetben az új tulajdonos egy éven belüli bérletnél egy hóra, hosszabb bérletnél két hóra felmondhat (614. és 615. art.). Sem a bérlő azt, hogy előre fizetett, sem az eladó hitelezői azt, hogy a béreket lefoglalták három hónapon túl, attól az időponttól kezdve, hogy az új tulajdonos a vételt a bérlővel közölte, nem hozhatják fel kifogásul (616. art.). Kilenc évnél hosszabb bérleti szerződés csak úgy érvényes, ha közjegyzői okiratban kötötték meg és bekebelezték (618. art,). A következő, XVI. fejezet szól a haszonbérletről. A haszonbérlő ellenkező kikötés, vagy helyi szokás hiányában nemcsak a bért fizetni, hanem a rendes használattal járó karbantartásról, nevezetesen épületek, csűrök, utak, árkok és kerítések fenntartásáról is gondoskodni köteles (art. 621.). Arról a jogról, hogy a bért elemi csapások címén mérsékeljék, előre lemondani nem lehet, de viszont a bérlőnek nincs joga a mérsékléshez, ha a kérdéses károsító esemény ellen biztosítva volt (627. art.). A haszonbérleti szerződés legkisebb tartama négy év, ha rövidebb időre kötötték is: négy évre érvényes (634. art.). Külön fejezet, a XVII., szól a felesbéírletről. Ha a felesbérletet az egész életre kötötték is, tíz év elteltével egy évre felmondható (646. art.), a bérbeadó pedig bármily felesbérletet hat hóra felmondhat, ha a felesbérlő betegsége folytán képtelen a bérlemény tárgyát személyesen, vagy családtagjai által megművelni (647.). A kódex XVIII. fejezete a munkabéri szerződésről szól. Munkabéri szerződésnek tekinti a megbízást, sőt a tiszteletdíj ellenében az eredmény szavatolása nélkül, magasabb képesítés alapján végzett, pl. orvosi és ügyvédi munkálatokat is, mert mint látni fogjuk, a római joggal egyezően csak az ingyenesen vállalt megbízást tekinti megbízásnak. A 648. art. kifejezetten kimondja, hogy a darabszám, vagy szakmányban végzett (accord) szerződés is munkabéri és nem vállalkozási szerződés. A törvény szóhasználata szerint a munkás a bérbeadó és a munkaadó a bérlő, t. i. aki a másik munkaerejét kibérli. A 652. art. szerint a bérbeadó (tehát a munkavállaló) gondosságát a szerződés nemének megfelelően, de figyelembe véve azt is, hogy milyen végzettség és különös szakképzettség kellett a konkrét munka ellátásához, végül a bérbeadó azoknak a személyi képességeinek figyelembevételével kell megítélni, melyeket a bérbevevő (munkaadó) ismert, vagy ismernie kellett volna. Ez szociális tartalmú intézkedés. Kizárja, hogy a munkaadó túlzott takarékosságából képességeit meghaladó munkahelyre állított egyszerű munkást utólag valamiféle