Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - A Délvidéken hatályos váltótörvény

318 míg a többi örökösöket más módon kell kielégíteni. (Der Neue Tag ápr. 26., 5. o.) * A francia kormány tőzsdei nyereségek megadóztatásáról szóló törvényt léptetett életbe. E szerint a párizsi tőzsde megnyitásának napja (1941 március 19.) óta francia és külföldi társaságok részvényeivel és kötvényeivel való forgalomban elért tőzsdei nyereségeket 33%-os adóval sújtják, ha a nyereség az értékpapír korábbi értékének 5%-át meghaladja. A cseh-morva protektorátus kormánya rendeletet bocsátott ki, amely szerint a hivatalos árfolyamlapon jegyzett részvényeket a tőzsdénkívüli forgalomban nem szabad a hivatalos jegyzésnél magasabb áron, fixkamatozású értékeket pedig sem magasabb, sem alacsonyabb áron vásárolni vagy eladni. Az új rendelet szerint tilos továbbá részvényeket és fixkamatozású értékpapírokat másképpen, mint valamely pénzintézet vagy bankcég közvetítésével vásárolni vagy eladni. * A német birodalmi munkaügyi miniszter elrendelte, hogy vállalatokban és üzemekben új alkalmazottakat csak azzal a fizetéssel szabad szerződtetni, amelyet az illető üzemben vagy vállalatban már eddig is a megfelelő munka elvégzéséért folyósítottak. Egyidejűleg az új munkaadó köteles megvizsgálni azt, hogy az új alkalmazott előző munkahelyén milyen tevékenységet folytatott és milyen fizetést kapott. Ha az új fizetés a régivel szemben magasabb, akkor az új munkaadó ezt a munkaügyi megbízottnak bejelenteni kötele?. * A megszállott holland területek birodalmi biztosa rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében a megszállott holland területeken székhellyel bíró természetes és jogi személyek ipari és kereskedelmi vállalatokat, úgyszintén ezekben való részesedéseket csak előzetes engedély alapján adhatnak el a megszállott holland területeken kívül lakhellyel bíró személyeknek, amennyiben a vételár meghaladja a 100.000 holland forintot. Belföldi hírele: A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének rendezésében Prof. Dr. Wolfgang Siebert berlini egyetemi temár f. évi május 15-én a Budapesti Ügyvédi Kamara előadótermében „Grundgedanken und Entwicklung der deutschen Arbeitsverfassung seit 1933" címen előadást tartott. Az dőadást teljes terjedelmében következő számaink egyikében fogjuk közölni. * A Ferenc József Tudományegyetem jogi kara tanárai a Kolozsvárott működő bíróságok felkérésére a magyar jog két évtizedes fejlődéséről előadássorozatot tartottak. Ennek keretében május hó 2-án dr. Tury S. Kornél professzor a hitel jog fejlődését mutatta be. Felsorakoztatta újabb jogfejlődésünk azokat az eredményeit, amelyeket a bírói gyakorlat termelt ki s mint a gyakorlat átlal kiképzett új forgalmakat tárgyalta a felvilágosítási, a kárenyhítési kötelezettséget, az érdekbeli, a gazdasági lehetetlenülést, a valorizációt és a szerződés tartalmának bírói módosítását. A tételes törvényhozás újabb termékei közül tüzetesen elemezte az újnbb keletű munkaügyi szabályokat, a tisztességtelen versenyről szóló és az ú. n. kartelltörvényt, rámutatva mindenütt az alapul szolgáló jogpolitikai szempontokra.