Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 1. szám - Az osztrák polgári törvénykönyv megrekedése Erdélyben
13 koronás fejedelem által is szentesített törvényben. ,,Xem szükséges fejtegetni, — írta Deák Ferenc a királynak -— hogy Magyarországnak 1847—48-i országgyűlése törvényes országgyűlés volt és az erdélyi országgyűlésből nem volt olyan faktor kizárva, mely az akkori erdélyi alkotmány szerint jogosult volt a törvényhozásban résztvenni." Deáknak ez a megjegyzése a románokra vonatkozott, akik az uniós törvény ellen Bécsben állandóan azzal érveltek az abszolútizmus alatt, hogy annak alkotásában ők részt sem vettek, tehát nem lehet érvényes, amivel szemben Deák rámutatott arra, hogy az 1848. évi erdélyi országgyűlésen ,,az alkotmányos jog gyakorlatában a román nemes éppúgy részt vett ott, mint a magyar nemes, e részben a nemzetiség nem tett semmi különbséget". A továbbiakban kifejtette Deák a király számára, hogy az 1848 és 1865 között összehívott erdélyi országgyűlések az úniótörvényre tekintettel törvényellenesek voltak, az 1863. évi nagyszebeni országgyűlésen a magyar és a székely ennek folytán nem is jelent meg, oktrojált volt ez az országgyűlés, tehát Erdélyt meg kell hívni a legközelebbi magyar országgyűlésre. Az 1865 szeptember 12-én kelt legfelsőbb leirat feloszlatta az 1863 április 21-ére Nagyszebenbe összehívott erdélyi tartományi gyűlést és Erdély országgyűlését Kolozsvárra 1865 november 26-ra összehívta, de egyedül az uniótörvény revideálására. Nagy csalódás érte azonban Bécset. Az 1865. évi erdélyi országgyűlés Zeyk Károly indítványára elhatározta, hogy 0 Felségéhez feliratot intéz, állítsa vissza az uniós törvénycikkeket, mert ..jelen külön gyűlésünkben semmi törvényváltoztatásba nem elegyedhetünk, arra egyedül a pesti közös országgyűlés lévén illetékes, de jelentsük ki azt is, hogyha a törvényváltoztatás hatáskörünket nem is múlná felül, mi az említett törvénycikkeken változtatni semmit sem kívánnánk.'* így ez a törvénytelen erdélyi országgyűlés arra kérte a királyt, hogy az 1848. évi unióra tekintettel, hívja meg az erdélyi törvényhatóságokat és királyi hivatalosokat a Pestre összehívott országgyűlésre. A király ezek után ezt az erdélyi országgyűlést az 1866 január 19-én elnapolta és elrendelte a pesti magyar országgyűlésre leendő képviselőválasztást. Lónyay Menyhért naplójában olvasható, hogy gróf Andrássy Gyula megmutatta neki 1867 február 4-én a királytól az 1848-i törvényekre vonatkozólag kapott jegyzeteket és elmondotta neki Andrássy, hogy Erdélyre vonatkozólag igyekezett meggyőzni a királyt, hogy annak úniója Magyarországgal elsősorban monarchikus érdek, második sorban dinasztikus és csak harmadik sorban magyar. A király ezek után hozzájárult, hogy megmaradjon az unió. A nagy királyi elhatározásra következett a nagy alkotmányozó országgyűlés. Erdély is résztvett rajta, remélhető volt. hogy az osztrák polgári törvénykönyv száműzése valamilyen formában, ha másként nem, az országbírói értekezlet 1861. évi javaslatai mintájára, megtörténik. Xem így történt.
