Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - A német kártérítési jog reformja - magyar bírói gyakorlat

285 melés racionalizálásának, valamint a nemzetvédelem érdekeinek megvédése céljából egyetlen gyár sem rendelkezhetik be, nagyobbodhatik vagy költözködhetik a nemzetgazdasági miniszter előzetes engedélye nélkül." A törvény gyárnak tekint bármely intézményt vagy ipari vállalatot, amely egy nyersanyagot vagy bármely természetű félkészárut feldolgozás által megnagyobbodott értékű termékké változtat át s amely túlhaladja az 1936 április 30-i törvény 15. §-ában előírt keretet. Az alaprendelet 30 nap határidőt szabott a miniszternek az üzem létesítése, bővítése vagy áthelyezése tárgyában benyújtott kérés eldöntésére. A módosítás e határidőt 60 napra emeli fel. Az esetben, ha 60 nap alatt a benyújtott kérelemre a miniszter nem válaszolt, a kérvény elfogadottnak tekintendő. A törvény 26. §-a szerint az összes gyárak kötelesek kívánságra a nemzetgazdasági miniszter rendelkezésére bocsátani összes, a gyár berendezésére, személyzetére és készleteire vonatkozó adataikat. A kartelltörvény megszegéséből eredő minden pénzbüntetés egy külön alapba gyűjtendő, amely alap a törvény hatályosabb végrehajtásának költségeit van hivatva fedezni. A román kartelltörvény és módosítása, mint az előadottakból kitűnik, a szoros értelemben vett kartelljog viszony ok szabályozásán túlmenően egyéb nagyjelentőségű gazdasági területeket is felölel. így intézkedik a közületi áralakítás, a nyersanyagellátás, a racionalizálás, a termelés-standardizálás, a termelésirányítás és az általános ipari zártszám kérdésében is. A sajátos hazai jogalkotási viszonyok annak megfontolására késztetnek, vájjon nem lenne-e érdemes az újonnan elkészülő magyar kartelltörvénybe is a kartelljogviszonyoknál szélesebb, de belül szervesen összefüggő egyéb gazdasági életviszonyok rendezését is beiktatni ? Dr. Ölti Vilmos A német kártérítési jog reformja — magyar bírói gyakorlat •„ A Gazdasági Jog 1941 január havi számában Marton Géza alapos tanulmányban ismertette azt a jelentést és törvénytervezetet, amelyet az Akademie für Deutsches Recht személyi és kötelmi jogi bizottságának kártérítés jogi albizottsága bocsátott ki a német polgári törvénykönyv kártérítési jogának reformmunkáival kapcsolatban. Marton hangsúlyozza ismertetésében, hogy a javaslatban és a bizottsági jelentésekben nincs szó eddig ismeretlen új eszmékről, valamint az eddigi elméleti alapok felforgatásáról, de mindenesetre a törvénytervezet a kártérítési jognak új rendszerbe való foglalásával nagyon sok olyan szempontot vet fel és fogalmat próbál tisztázni, amelyet érdemes és hasznos a magyar kártérítési jog, ül. bírói gyakorlat szempontjából is röviden megvizsgálni.