Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 4. szám - Külföldi követelések zárolása az Egyesült Államokban

hogy az adott esetben a vitás átjárás tekintetében folyamatos birtokháborítás esete forog fenn. Folyamatos birtokháborítás és az ezt befejező birtok/osztás esetén pedig a bírói gyakorlat értelmében az, akit a birtokban megháborítottak, vagy attól befejezésül megfosztottak, sommás visszahelyezést az utolsó birtokháborítástól és illetve a végleges megfosztástól számított 1 éven belül kérhet. (C. V. 4386/1940.) — (69.) A sommás visszahelyezés! per keretébe sem az a kérdés, hogy a felperes teljesítette-e azt a szerződést, amelynek alapján a perbeli ingatlan birtokába lépett, sem az a kérdés, hogy a felperesnek állított magatartása a jogügylet hatályának megtámadására okul szolgálhat-e, mint a birtoklás ténylegességét nem érintő jogkérdés nem tartozik. (C. V. 4803/1940.) — (70.) Felperesnek bányabejárat önhatalmú létesítésével elkövetett birtokháborítás megállapítása, illetve birtokháborítástól eltiltás, az előbbi állapot helyreállítása és az elfoglalt területnek birtokukba visszacsatolása iránt indítottak keresetet. A kereset tehát a Pp. 6. §-ának 1. pontja alá esik, s így a per tárgya értékének megállapításában a dolognak, illetőleg a dolog azon részének értéke az irányadó, amelynek birtoka vitás, tehát az ingatlannak az a része, amelyet az alperesek a bányabejárat létesítéséhez igénybe vettek s amelynek birtokában így a felpereseket megháborították. Ennek a pár négy szögméternek értéke nem vitásan — nem haladja meg a 100 pengőt. — Ennyi, azaz 100 pengő tehát a per tárgyának értéke. (C. V. 4376/1940.) Mezőgazdasági haszonbérleti szerződés. — (71.) A m. kir. Kúriának a PHT-ben 756. sz. alatt közölt, P. VI. 7026/1926. sz. elvi jelentőségű határozata szerint nem joghatályos a mezőgazdasági ingatlanra vonatkozó az a haszonbérleti szerződés, amelyet a szerződő felek az illetékes közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának tudomásul vétele végett az 1920. évi XXXVI. t.-c. 49. §-ában és a 60.000/1921. FMR. 113. §-ában foglalt rendelkezések ellenére be nem jelentettek. Az indokolás még kiemeli, hogy a jelzett gazdasági albizottságnak be nem mutatott haszonbéri szerződésnek sem teljesítése, sem pedig annak megszegése okából kárkövetelés nem igényelhető. A joghatályt nélkülöző jogügylet jogi következménye a feleli közt az előző állapot helyreállítása. Kiemeli azonban a m. kir. Kúria, hogy a bírói gyakorlat a joghatályossá nem vált ilyen ügylet lebonyolításában is a haszonbérbeadó által kapott, illetve kikötött haszonbérrel a haszonbérlő által húzott hasznokat kiegyenlítettnek veszi és így nem helytálló a felpereseknek az az álláspontja, hogy a II. r. alperes, a haszonbérlet elmúlt idejére a bevételeket és kiadásokat elszámolni tartoznék és a különbözetet a felperesnek kiadni lenne köteles. (C. VI. 4804/1940.) Vétlen felelősség1. — (72.) A bírói gyakorlat akkor, amikor a hasznos háziállatok okozta károk tekintetében az állattartó vétlen felelősségének az elvét elfogadta, az olyan károkat tartotta szem előtt, amelyeket gazdasági hasznot hajtó állatok idéztek elő, mert méltányos, hogy az állattartással kapcsolatban keletkezett kárt a két fél közül, akinek egyike sem hibás a baleset bekövetkezésében, az a fél viselje, aki az állattartásból gazdasági hasznot húz. Ez az indok azonban elesik, ha olyan állat által okozott kárról van szó, amelyre nem gazdasági haszon szerzése, hanem más fontos érdek kielégítése végett van szükség. A felperes katonai szolgálat teljesítése közben szenvedett balesetet és pedig annak következtében, hogy az alperes kincs-