Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 4. szám - Külföldi követelések zárolása az Egyesült Államokban

Iáinak ugyancsak a katonai szolgálat céljára tartott lovával együtt az árokba esett. Minthogy a katonaság fenntartása az államnak nemcsak hogy hasznot nem hajtó vállalkozása, hanem ellenkezően, súlyos anyagi áldozatokkal jár, már e miatt sem lenne méltányos, hogy az állam vétlen felelőssége megállapíttassék. (C. I. 5274/1940.) Biztosítási végrehajtás. — (73.) Az a kérdés, hogy a Ppé. 51. §-a alapján meddig kérhető a biztosítási végrehajtás, nevezetesen kérhető-e az elsőbírói ítélet alapján azt követően, hogy a fellebbezési bíróság az elsőbírói ítéletet felülbírálta, a törvényben kifejezetten ugyan szabályozva nincs, de okszerű következtetés vonható a biztosítási végrehajtás intézménye útján elérni kívánt célból arra, hogy ez addig történhetik, amíg egyrészt a kielégítési végrehajtáshoz való jog meg nem nyílik, másrészt míg nem következett be az elsőbírói marasztaló ítéletnek olyan megváltoztatása (a kereset elutasítása, az ítélet feloldása), amelynek következtében az elsőbírói ítélet elvesztette azt a joghatását, amelyet a Ppé. 51. §-a a biztosítási végrehajtás elrendelhetése szempontjából neki tulajdonít. (C. V. 4505/1940.) Végrehajtás jogereje. — (74.) Nincs olyan jogszabály, hogy a végrehajtást elrendelő végzést, jogerőre emelkedése után a végrehajtást szenvedő megtámadhatja, s annak érvényességét külön per útján hatálytalaníthatja. Amennyiben ugyanis a jogerős végrehajtást elrendelő végzést anyagi jogi okokból meg lehetne támadni, ez azt jelentené, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló határozat, vagy az egyesség is újabb döntés tárgyává volna tehető, amit pedig az ahhoz fűződő alaki és anyagi jogerő kizár. A végrehajtást szenvedő részére tehát a végrehajtást elrendelő végzéssel szemben, ha az szabálytalanid hozatott, egyetlen jogorvoslati lehetőség a felfolyamodás, amelyet ha elmulasztott, a végzés hatálytalanításának más eszköze nem áll rendelkezésére. Ez az álláspont nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a végrehajtást szenvedő, ha csalárdul eszközöltek ki ellene végrehajtást elrendelő végzést, vagy szabálytalanul rendeltek el végrehajtást, a magánjog általános szabályai szerint kártérítési igényt érvényesíthessen, azonban az ilyen igényt kifejezetten károkozó cselekményre vagy mulasztásra kell alapítani, s a végrehajtást elrendelő végzés, mint ilyen, ebben az esetben is hatályban marad. (C. VII. 3345/1940.) Köztartozás sorozása. — (75.) A 16.400/1933. M. E. sz. rendelet és a végrehajtása tárgyában kiadott 4300/1933. P. M. sz. rendelet, valamint az idevonatkozóan intézkedéseket tartalmazó 69.000/1934. P. M. sz. rendelet nem szól arról, hogy a részletfizetési kedvezményben részesített köztartozásnak a 16.400/1933. M. E. sz. rendelet 3. §-ában biztosított rendkívüli kielégítési elsőbbsége miként alakul akkor, ha a pénzügyi hatóság a részletfizetési kedvezményt megszünteti, vagy ha a részletfizetési kedvezmény egyébként megszűnik. A bírói gyakorlatban elfogadott jogszabálymagyarázat szerint a részletfizetési kedvezmény megadása az elsőbbségre megszabott 3 évre a kedvezményben részesített köztartozások egészére akként szakítja félbe, hogy amikor a részletfizetési kedvezmény megszűnik, amikor tehát a köztartozás a maga egészében újból esedékessé és behajthatóvá válik, akkor a köztartozás egészére a törvényes kielégítési elsőbbségre meghatározott 3 év újból kezdődik. Ezek szerint annak az eldöntése, hogy a megadott részletfizetési kedvezmény miatt most előnyös kielégítés végett felszámított 1931—1933. évekből hátra-