Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 4. szám - Külföldi követelések zárolása az Egyesült Államokban

225 a vevőre nézve lehetetlenné tegye vagy megnehezítse, avagy a vevőt a dolog megvizsgálásától csalárdul visszatartsa. E fogalom tehát jelentékenyen tágabb, mint a K. T. 350. §-ában említett csalásnak a kereskedelmi judikatúrában elfogadott fogalma. (C. VI. 5029/1940.) Közvetítési jutalék. — (66.) Közvetítési jutalékhoz való igény keletkezése az anyagi jog szabályai szerint a közvetítőnek a jutalékigény alapjául szolgáló ügylet körül kifejtett olyan tevékenységét kívánja meg, amely az ügylet létrejöttéhez vezetett. A felperesnek azt a tényét, amellyel az alperes által közösen megvásárolt házat az alperesnek megvételre felajánlott, a fennforgó esetben jutalékigényt létesítő ilyen tevékenységnek minősíteni nem lehet. Akkor ugyanis, amikor a felperes ezt az ajánlatot tette, az alperes a ház megvétele kérdésében már régebben megindította a tárgyalásokat az eladókkal és az adásvételi szerződés megkötését ezek a tárgyalások eredményezték. Az a ténykedés, hogy a felperes a házat az alperesnek a tulajdonosokkal folytatott alkudozás közben, vagyis akkor ajánlotta föl, mikor annak eladó voltát ez már ismerte, az alperesre gazdasági értéket nem jelentett, ennek a háznak a felajánlásával tehát a közvetítési jutalékhoz való igény megnyílta nem következett be. (C. VII. 4056/1940.) Dollárbetét. — (67.) A betéti összeg kivétele alkalmával, 1934 április hóban felperes kifogásolta a dollárnak az akkori 3-38-as árfolyamon való átszámítását, s a betét elhelyezése idején fennállott 5-72-es árfolyamon való átszámítást követelt. Mikor azonban az alperes cégvezetője azt a felvilágosítást adta, hogy az akkori árfolyamtól való eltérést a fennálló devizaforgalom korlátozására vonatkozó rendelkezések tiltják, a betét összegét felvették. A felperes a dollárnak az akkori 3'38-as árfolyamon leendő átszámítása ellen tehát tiltakozott, s a betét elhelyezésekor volt 5-72-es árfolyam figyelembevételét követelte. Ezért, ha a cégvezető fentebb idézett szavai után, el is fogadta a 3.38-as árfolyamon teljesített fizetést, — minthogy határozott kifejezésre juttatta, hogy azt jogszerű teljesítésnek nem tekinti •— nem mondott le arról, hogy jogát utóbb bírói úton érvényesíthesse. A tiltakozás tehát már egymagában véve is jog fenntartásnak minősül, s a tiltakozás mellett történt pénzfelvétel csak akkor jelentené a többletösszeg követelésétől való elállást, ha arról a pénzfelvétellel kapcsolatban a felperes kifejezetten lemondott volna. Az előadottak szerint jogfenntartás történt a pénz felvétele alkalmával s így megfelel az anyagi jognak a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a dollárösszegnek 3.38 P árfolyamon történt kifizetésével a peres felek között létrejött kötelem nem szűnt meg s ennélfogva a különbözet iránti igényt a felperes érvényesítheti. (C. VII. 4487/1940.) Sommás visszahelyezés. — (68.) Felperes az átjárást az alperes ingatlanán 1 évet meghaladó idő óta akként gyakorolta, hogy az alperes azt már első alkalommal sem volt jogosult önhatalommal sem megháborítani, sem attól felperest megfosztani. Minthogy pedig alperes ismételten is bezárta, majd megnyitotta a kaput és a felperes azon az átjárást mindannyiszor tényleg tovább gyakorolta, e mellett azonban alperes folytán tiltotta az átjárást és az alperes sorozatos birtokháborítása a kereset beadása előtt fejlődött odáig, hogy alperes ekkor már a kaput végleg lezárta és ezzel a felperest az átjárás gyakorlásától megfosztotta : mindezekből okszerűen az állapítható meg, 15